| MEGNEVEZÉS: |
Harang, 1702 (Molnaszecsőd, református harangláb) |
| KOR: |
1702 |
KELETKEZÉS HELYE: |
Graz |
| ANYAG: |
bronz |
| TECHNIKA: |
öntött |
| MÉRET: |
egyéb méret(ek): Becsült súlya legfeljebb 200 kg. |
| LEÍRÁS: |
Koronája ívelt, fülei hornyoltak, közöttük patkós minta fut. A palást felső kerületén növényi ornamentika alatt két borda között német nyelvű felirat fut körbe: "FLORENTIN STRECKSFUS GOSS MICH ZU GRAZ 1702", azaz "Florentin Strecksfus öntött engem Grazban, 1702-ben". Alatta palmettaleveles díszítés, ez alatt - a "GOSS MICH" szavak alatt - Szűz Mária megkoronázásának jelenete: középen felhőkön álló Mária feje fölé jobbról és balról a szintén felhőkön ülő Jézus és az Atya koronát tart, a korona fölött a Szentlélek lebeg, galamb képében. A jelenetet latin nyelvű zsoltárrészlet keretezi ("REDDE ALTISSIMO VOTA TUA Ps. 49.", azaz "és teljesítsd fogadalmaidat a Fölségesnek"), alatta négy sorban szinjtén latin Szentháromság doxológia olvasható ("SSMAE AC INDIVIDUE TRINITATI SIMILAE (?) / ET COMPREHENSAE UNITATI DEO TOTO (?) / MAX CUI SOLI LAUS HONOR VIRTUS ET / GLORIA PERENNIS", azaz "A legszentségesebb és osztatlan Szentháromságnak, amely magába foglalván az egységes Istent, egyedül övé a magasztalás, a tisztelet, erény és a dicsőség, mindörökké"). A harang hornyán és pártáján 3-3 borda fut körbe. A Florentin Strecksfus felirat alatt lovon ülő Sárkányölő Szent György látható, amint lándzsájával leszúrja a lábai alatt vergődő sárkányt. A jelenetet latin felirat ("CERTA MENSA CRATE DEO", azaz "A teremtő Isten biztos oltára") keretezi, alatta a harangot öntető Petres György jószágigazgatóra és urára, Batthyány (II.) Ádám országbíróra utaló felirat: "PER ILLA C G. D. GEOR: PETRES. EX C. C: D.D.C. / AD. DE BATTHYANY P.INN: U: ET C: IUD / ICIS C.R. REGN. D. C. ET S. BANI. I. C.C. / F.S.C.P.R.H.CIS DATQUE C.C.ANS G.C. NEC N / S.C.R. MACT. INT. C.C. 21 UNIV: BONOR AD / MIN: ET PRAEFECTUS ET C.AENEAM / HANC CAMPANAM EX VOTO F.F. / GRAECY AD 1702. DIE 24 APRILIS", kiegészítve: "PERILL(ustrimus) AC G(ENEROSUS) D(ominus) GEOR(gius) PETRES EX C(ellentissimi) C(=illustrissimi?): D(omini) D(omini) C(omitis) AD(ami) DE BATTHYANY P(erpetui) IN N(emet) U(jvar) ET C(omitis?) IUDICIS C(uriae) R(egiae) REGN(orum) D(almatiae) C(roatiae) ET S(clavoniae) BANI I(llistrissimi) C(omitatis) C(astri) F(errei) S(upremi) C(omitis) P(artium) R(egni) H(ungariae) CIS D(anubiarum) ATQUE C(onfinioru) CAN(isiorum) S(upremi) G(eneralis) C(apitanii) NEC N(on) S(acrae) C(aesareae) R(egiae) MACT (=Maiestatis) INT(imi) C(onsiliarii) C(amerarii) 21(=etc.?) UNIV(ersorum) BONOR(um) ADMIN(istrator) ET PRAEFECTUS ET C(urator?) AENEAM HANC CAMPANAM EX VOTO F(aciendum) F(ecit?) / GRAECY A(nno) D(omini) 1702. DIE 24 APRILIS", magyarul: "Tekintetes és nemes Petres György úrnak, aki a legkiválóbb és tekintetes gróf Batthyány Ádám úr - aki várispánja Németújvárnak, a király országbírája, Dalmácia, Horvátország és Szlavónia tartományok bánja, Vas vármegye tekintetes főispánja, Dunántúli kerületi és Kanizsával szembeni végvidékek főkapitánya, szent császári királyi fenség titkos kamarai tanácsosa, stb. - minden javainak intézője, felügyelője és gondnoka készíttette Grazban fogadalmi ajándékul ezt a bronzharangot, az Úrnak 1702. évében, április havának 24. napján". |
| JELZÉS: |
a palást felső kerületén két borda között: "FLORENTIN STRECKSFUS GOSS MICH ZU GRAZ 1702" |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A harangot feliratának tanúsága szerint Petres György, gróf Batthyány (II.) Ádám országbíró, horvát-szlavón-dalmát bán minden javainak intézője készíttette fogadalmi ajándékul Grácban 1702. április 24-én Florentin Strecksfus mesterrel. Florentin Streckfuß (Graz, Kaiserliche Gußhütte Steiermark, működött 1687 és 1715 között) az egyik legjelentősebb, legjobb stájerországi barokk harangöntőnek számít. Napjainkra Ausztriában 26 harangja maradt fenn, de Magyarországra is szállított harangokat (a molnaszecsődin túl 1689: Magyarszék; 1700: Szentgyörgyvölgy). A molnaszecsődi harang öntése szempontjából kiemelt fontosságú a történelmi háttér. A török Magyarországról történt kiűzése után, a karlócai békét (1699) követően két várrombolási rendelet született, közülük a második 1702-ben. A rendeletben szereplő Körmend várának lerombolása ellen tulajdonosa, Batthyány Ádám 1702 márciusában levélben fordult az Udvari Haditanácshoz, azzal érvelve, hogy Körmend a saját rezidenciája és különben sincsenek védművei. A próbálkozás sikerrel járt, Körmend vára megmenekült. A pusztulástól való megmenekülést Batthyány Ádám méltónak érezte az Isten iránti hála kifejezésére, egyúttal megörökítve az öntető és a megmenekülésben közbenjáró földi halandó nevét. A harang elhelyezésére a Körmendtől 7 km-re fekvő Molnaszecsőd település kínálkozott, ahol akkor vélhetően nem volt harang és az öntető időnként hosszabb-rövidebb ideig a településen tartózkodott. A molnaszecsődi harang tehát pótolhatatlan történelmi emléket képvisel, és értékét szokatlanul gazdag kialakítása is emeli. A „beszédes” harangok közé sorolható, mivel a palástja felirattal és díszítő elemekkel gazdagon borított, s elárulja készíttetőjét, az öntő nevét, működése helyét és az öntés évét. Meglévő történelmi értékű harangjaink többsége hordoz magán ezekből az információkból, viszont viszonylag kevés számban fordulnak elő olyan darabok, amelyeken mindezek együttesen szerepelnek. |
|
|
|
|
|
