| MEGNEVEZÉS: |
Mitológiai témájú pannók az egykori Lipthay-palota (Budapest, Lánchíd u. 4.) épületéből (2 db), 1872 |
| KOR: |
1872 |
KELETKEZÉS HELYE: |
Buda |
| ANYAG: |
vászon |
| TECHNIKA: |
olaj |
| MÉRET: |
magasság: 65.00 cm; szélesség: 238.00 cm |
| LEÍRÁS: |
A budapesti Duna-parton (Lánchíd u. 4. szám alatt) állt Lipthay-palota dísztermének egykor beépített, mitológiai tárgyú díszítőképei.
A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei:
1) Apolló és a múzsák (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 313116);
2) Bacchus és Ariadné (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 313117). |
| JELZÉS: |
Jelzés nélkül |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Lotz Károly gazdag életműve kiemelkedő helyet foglal el a 19. század második felének magyar művészettörténetében. Ahogyan monográfusa, Ybl Ervin megjegyezte, művészi munkássága nélkül "képírásunk egyik legünnepibb, leggazdagabb jelenségével lenne szegényebb".
A falképfestés divatja a 19. század második felében új virágzását élte egész Európában. Ez a fellendülés a modernizációval, a városok rohamos fejlődésével, az új funkciójú középületek létrejöttével magyarázható, hiszen ezek díszítésére szolgál ez a monumentális műfaj. A falképfestés mindvégig a fővárosra, Budapestre koncentrálódott, melynek gyakorlata Bécsből a fiatal Lotz Károlynak és Than Mórnak köszönhetően került hozzánk, akik mindketten a korszak és a műfaj bécsi óriásánál, Carl Rahlnál tanultak.
Az 1874-ben átadott Lipthay-palota legreprezentatívabb tere az első emeleti díszterem volt, melyet Lotz Károlynak a tizenegy olümposzi istent – Galatheát, Apollót, Bacchust, Hypnost, Demetert, Pánt, Ámort, Poszeidónt, Zeuszt, Pallasz Athenét és Hermészt ábrázoló pannói díszítettek. A jobb oldali ajtó fölötti mezőben látható a baloldalon Apolló a kilenc múzsával, aki arany háttér előtt félig fekvő pozícióban helyezkedik el. Teste köré vörös lepel csavarodik, baljában lantot tart. A jobb oldalon, Apolló párjaként a Zene múzsája szintén félig fekve, a nézőnek háttal, bal karjára támaszkodik. A pannó két oldalán négy-négy múzsa ülve és állva merül el Apolló játékában. Egyikük, a profilban ábrázolt Komédia, aki baljában maszkot tart.
Lotz Károly másik pannója a baloldali ajtó fölött helyezkedett el: az előzőhöz hasonlóan szintén arany hátteres Bacchus és Ariadné. A bal karjára támaszkodó, fekvő Ariadné jobbjában magasra emeli italos poharát, hogy átadhassa a hátraforduló, mezítelen Bacchusnak, aki baljában a szüreti botot tartja. Baloldalt táncoló bacchánspár, jobboldalt pedig az italozó Silenius, akit egy ifjú támogat.
Báró Lipthay Béla gyűjtőszenvedélyének köszönhetően palotája a Lotz-pannók mellett számos képző- és iparművészeti remeket rejtett. A gazdag Lipthay-gyűjteményből felesége, a bécsi születésű Amalia von Mack számos kiemelkedő jelentőségű tárgyat adományozott a budapesti Iparművészeti Múzeumnak.
A Lipthay-palota Budapest ostromakor alig sérült meg, ennek ellenére 1949-ben elrendelték számos más bérházzal és palotával együtt történő lebontását. A palota értékes berendezési tárgyai – közöttük Lotz Károly pannóival – ekkor pusztultak el, illetve szóródtak szét. A két fennmaradt pannó Lotz Károly életművének meghatározó munkáinak tekinthetők. A képek nemcsak a festő életművében foglalnak el fontos helyet, hanem a Lipthay-palota, mint önálló művészeti egység belső dekorációjaként is, amely a 19. századi magyar falképfestészet és annak 1860-70-es évekbeli időszakának jelentős emléke. |
|
|
|
|
|
