| MEGNEVEZÉS: |
Illyés Gyula „Elértem” című versének tintával írt, aláírt, autográf kézirata |
| KOR: |
1937 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
tinta, kézírás |
| MÉRET: |
terjedelem: 1.00 oldal |
| LEÍRÁS: |
1 beírt oldal, javításokkal. Keltezés nélkül.
A publikálthoz képest, mely már címében is más (Elérhetetlen), jelentős variáns. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A kézirat lelőhelye Galambos (Gruber) Ferenc (Rimaszombat, 1910 – Budapest, 1988) könyvritkaságokat és kéziratokat is tartalmazó gyűjteménye. Galamobos jogtanácsos, irodalomtörténész, bibliográfus, a Kisgrafika Barátok Köre (KBK) egyik alapító tagja, a Kisgrafika Értesítő (majd annak jogutódja, a Kisgrafika) szerkesztője, a magyar ex libris-szakirodalom kiemelkedő személyisége. Az egykori könyvtárában és gyűjteményében található kézirat-együttes magyar szerzők, művészek nevéhez kötődik, így például Ambrus Zoltán (1861-1932) író, kritikus, műfordító; Berczik Árpád (1842-1919) novellista, színműíró; Baróti Szabó Dávid ( 1739-1819) költő és nyelvúlító, paptanár; Arany János (1817-1882); Batsányi János (1763-1845); Berda József (1902-1966); Emőd Tamás (1888-1938); Füst Milán (1888-1967); Illyés Gyula (1902-1983); József Attila (1905-1937); Juhász Gyula (1883-1937) és mások munkáit tartalmazta. Az elértem címet viselő kézirat Illés Gyula Elérhetetlen című költeményének variánsa. A kézirat 1937 őszén született, a végleges, ettől a variánstól jelentősen eltérő versváltozat az 1939-es "Külön világban" című kötetben kapott helyet. Az Elérhetetlent Illyés Kozmutza Flórához írta, így a Flóra versciklus egyik darabja. A kézirat jelentősen eltér azonban a nyomtatásban megjelent költeménytől. Feltehetően a végleges variánst megelőző kísérlet. A vers keletkezésének körülménye, illetve története is erősíti a kézirat fontosságát. Ma is lényeges kérdése az irodalomtörténeti diskurzusnak ugyanis mind József Attila, mind Illyés Gyula Flórához írt verseinek értékelése, azok hátterében zajló események regisztrálása. József Attila 1937 őszét követő költészete folyamatosan értelmezések tárgyát képezi (ld. Tverdota György törekvései), Illyésnek pedig kifejezetten a Flórához írt versei kapnak nagyobb figyelmet és elismerést az utóbbi időben (ld. Tamás Attila monográfiája) poétikai nyelvének át/felértékelődése nyomán. A nyomtatásban és végleges változatban Elérhetetlen címmel megjelent vers történeti előzménye a még házas Illyés Gyula és Kozmutza Flóra vonzalma. Az egymásra találás folyamatát lassította és bonyolította József Attila Flóra iránt érzett szerelme, mely számos verset ihletet. József Attila és Illyés versei dialógusba is kerülnek ezáltal, kapcsolódásukra és összeolvasásuk termékenységére újabban többen is felhívták a figyelmet (pl. Tverdota György, Tasi József). Az 1937 őszére datálható verset Illyés és Kozmutza szerelmének realizálódása ihlette. Hogy ez mennyire nem volt konfliktusmentes, az nemcsak József Attila költészetéből tudható, a költő halálában is szerepet játszó volta mutatja, illetve Illyés életművében, pontosabban ahogy a szakirodalom fogalmaz, a megrendült világképében is tetten érhető. Ez a verskézirat mint változat is ezt a törést, bizonytalanságot és ellentmondásosságot mutatja fel, mely Illyés költészetében időlegesen feltűnő, s a költői konvenciókat lebontó motívum. A versszöveg variációi, egymástól modalitásában és végkövetkeztetésében is gyökeresen ellentétes verscím is ezt a labilitást sugallja. A kézirat korábban ismeretlen és publikálatlan volt, Illyés Gyula kritikai kiadás nincs, ellenben a két költő életművének Flórát illető aspektusa épp átértékelés, újraolvasás tárgyát képezi, a kézirat mindenképpen jelentős forrásértékű dokumentum. |
|
|
|
|
|
