| MEGNEVEZÉS: |
Mednyánszky László portréja, 1916 |
| KOR: |
1916 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
pasztell |
| MÉRET: |
magasság: 53.00 cm; szélesség: 43.00 cm |
| LEÍRÁS: |
A bal oldalon sötétkék, jobb oldalon szürke háttér előtt balra néző, ősz szakállas, kopasz, zöld kabátot viselő idős férfi portréja. |
| JELZÉS: |
Jobbra fent: "Rónai 1916", Jobbra lent felirat: "Kriegsmaler Mednyánszky F. P. 39" |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A Rippl-Rónai József (Kaposvár, 1861 – Kaposvár, 1927) által készített portré kiviteli engedélyezés során került a Műtárgyfelügyelet látókörébe, a védési eljárást hivatalból indította meg. A védési eljárásban a szakvéleményt a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria készítette. A festmény páratlanul fontos dokumentum a 20. századi magyar festészet két kiemelkedő alakjának kapcsolatáról, és dokumentuma az első világháborús magyar eseményeknek is. A két művész Rippl és Mednyánszky László (Beckó, 1852 – Bécs, 1919) már korábbról ismerte egymást majd az 1890-es években mindketten huzamosabb ideig Párizsban tartózkodtak. Hosszabb-rövidebb ideig megfordultak Munkácsy mellett, és voltak közös barátaik is. Feltételezhető, hogy ezekben a francia években közös szellemi és fizikai körben mozogtak. A szakirodalomban ismert egy lappangó levéltöredék is, melyet Rippl küldött Mednyánszkynak. A levél hangvétele bizalmas, baráti viszonyt feltételez kettőjük között. Később ez a kapcsolat meglazulhatott, mert Rippl „Emlékezéseim”-ben sem jelenik meg Mednyánszky alakja. Az első világháború idején Mednyánszky 1914 őszén a Budapesti Hírlap és az Új Idők rajzolójaként volt jelen a hadszíntereken, Rippl pedig 1916 nyarán vonult be, mint hadifestő, az olasz fronton és a hátországban dolgozott és főleg portrékat készített. Egy archív fotó is bizonyítja, hogy 1916-ban mindketten Villachban voltak. Hadifestőként teljes ellátást kaptak, harcolniuk nem kellett, viszont meghatározott időközönként kellett műveket alkotniuk. Feladatuk a küzdelmes katonaélet és a hátország békésebb eseményeinek megörökítése volt. Kéthetente kellett egy-egy művet beszolgáltatniuk a bécsi Császári és Királyi Hadilevéltárnak. Ezáltal a múzeum gyűjteményi gyarapodása igen tekintélyes volt. A portré, mint műfaj Rippl életművében fontos szerepet töltött be, valószínűleg egy barát portréjának elkészítése Rippl számára az egyik legotthonosabb tevékenység lehetett. Genthon István szerint kb. 1.100 portré köthető hozzá. Minden korszakában szívesen alkotott arcképeket kollégáiról, barátairól. A korai párizsi években pl.: Knowles, Bonnard, Maillol, majd az 1910-es évek elején Medgyessy, Kernstok, Lengyel Menyhért és Szinyei Merse Pál portrét is készített. 1916-ban pasztellképen ábrázolja az építész Vágó testvéreket, Kokoschkát, és ekkor készült a Mednyánszky portré is. Élete végén készítette kiemelkedő pasztell sorozatát, melyen a Nyugat nagyjait örökítette meg. Rippl az emlékirataiban szavakban is kifejtette azt a programját, melynek során korának művészeit és gondolkodóit megörökítette. A Mednyánszky portré jobb felső sarkában a jelzet: ’Rónai 1916’, mely alapján a mű, a front mögött egy nyugodt napon a régi idők barátságának felidézése mellett készülhetett. Közeli barátságra utal az is, hogy a kép jobb alsó sávjában Mednyánszky írta a következő feliratot: ’Kriegsmaler Mednyánszky F.P.39.’ Ez Mednyánszky saját postai elérhetősége volt a világháborúban. Társ volt az alkotásban, amire nem ismerünk más példát az életműben. Rippl nem engedte volna akárkinek, hogy jelezze művét, csak idős barátja felé tette meg ezt a gesztust. A két írás határozottan megkülönböztethető egymástól és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található képekkel és dokumentumokkal is összevetve hitelesnek mondható. A portréról a szakirodalom nem tesz említést, itthon korábban soha nem írtak róla, egyedül egy publikációban bukkant fel egy fekete-fehér archív fotó, mely az Osztrák Nemzeti Könyvtár archívumából származik, és készítésének talán a bécsi központba beszolgáltatott első világháborús hadifestményekhez lehet köze. Magáról a portré történetéről elkészülte után semmit nem tudunk, hogy Ripplnél maradt-e vagy Mednyánszkynak ajándékozta, esetleg beszolgáltatták a hadigyűjteménynek. Nem található nyoma sem a korabeli, sem a későbbi kiállításoknál sem. Ily módon teljes ismeretlenségből bukkant fel 2018-ban budapesti árverésen, ahová külföldről érkezett, és ahol fontosságát korábban nem ismerhették fel úgy, mint itthon. A portré a művész munkásságába illeszkedő, de egyedi műve, hiszen nem tudunk más Rippl-Rónaitól származó Mednyánszky portréról, valamint a festőről összességében is csak pár korabeli arckép ismert. A pasztellkép bizonyíték továbbá a két kiemelkedő 20. századi magyar művész kapcsolatára, egy fontos barátságportré, legfőbb értékét pedig az ábrázolt személye, a készülés körülményei és a kettős felirat adják. Rippl Mednyánszky László portréja ezért a magyar és egyetemes kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan képzőművészeti alkotása. |
|
|
|
|
|
