| MEGNEVEZÉS: |
II. Ferdinánd által adományozott címereslevél Fischer János, a besztercebányai kamara viceprefektusa részére. (Kelt: Bécs, 1635. március 5.) |
| KOR: |
1635. március 5. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Bécs |
| ANYAG: |
pergamen, viasz |
| TECHNIKA: |
festett, tinta, kézírás |
| MÉRET: |
magasság: 49.00 cm; szélesség: 67.00 cm |
| LEÍRÁS: |
Latin nyelvű pergamenoklevél, zsinóron függő viaszpecséttel, II. Ferdinánd saját kezű aláírásával. A festett címer mellett a szöveget növényi és állati motívumokkal gazdagon ékesített festett, aranyozott keret övezi. A plicán Zólyom vármegye 1647. október 31-én kelt kihirdetési záradékával.
Tartalma: Ferdinánd király a besztercebányai kamaránál ifjúkora óta különböző pozíciókban, végül a kamara alprefektusi tisztségéig eljutva tett hűséges szolgálataiért a nemtelen állapotból Magyarország címerhasználati joggal rendelkező nemesei közé emeli Fischer Jánost, általa pedig fiait, Györgyöt, Károlyt, Mihályt és Gábort, valamint leányait, Annát és Évát.
A családnak adományozott címer: fekete mezőben harántosan egy természetes színű ponty lebeg, melyet két arany csillag kísér, a koronás pántos sisakon egy növekvő helyzetű, kétfarkú, koronás, arany oroszlán karmai között egy ugyanolyan pontyot tart; a sisaktakarók fekete-arany színűek. A címer meg is van festve a szokott helyen, az oklevél élén, azaz a szövegtükör bal felső sarkában: a címerfestményben a fent leírt címer arannyal damaszkolt kék háttérben, díszes, olaszkoszorús barokk rámába foglalva látható, a szokással ellentétben kísérőcímerek nélkül. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Az 1635. március 5-én Bécsben, II. (Habsburg) Ferdinánd (Graz, 1578 – Bécs, 1637) magyar király által kiadott magyar nemesség- és címeradomány Fischer János és családja részére a 17. századi magyar címeres nemeslevelek hosszú sorába tartozik. Lap alakban, az irattípus esetében kötelező módon pergamenre írva adták ki, ráfüggesztett magyar királyi titkos pecséttel megerősítve. Az irat kiállítása a szokásosnál jelentősen díszesebb: a királyi címsor részben aranyszínű latin betűkkel, részben pedig cirádás kivitelű gót könyvírással készült, az egyébként egyszerű fekete kancelláriai írással készült törzsszövegből pedig szintén arany festékkel emelték ki az adományosok neveit. A diploma legszebb ékének azonban a szélein körbefutó, kifinomult művészi érzékkel készült színes, itt-ott elrejtett papagájokkal és egyéb madarakkal gazdagított virágos, ornamentális díszítés tekinthető. A jelenleg kiterítve, bekeretezve tárolt oklevél magán hordozza az eltelt idő nyomait: helyenként kisebb-nagyobb barna foltok láthatók rajta, valamint az ép fészkű függőpecsét lenyomatának kb. negyede hiányzik, de ezektől eltekintve ép, a festék sincs elmosódva rajta. A latin nyelvű, a szokott formulákra felépített szöveg szerint Ferdinánd király a besztercebányai kamaránál ifjúkora óta különböző pozíciókban, végül a kamara alprefektusi tisztségéig eljutva tett hűséges szolgálataiért a nemtelen állapotból Magyarország címerhasználati joggal rendelkező nemesei közé emeli Fischer Jánost, általa pedig fiait, Györgyöt, Károlyt, Mihályt és Gábort, valamint leányait, Annát és Évát. A címer külön értékét az adja, hogy a benne látható hallal az adományos vezetéknevére, a Fischerre utal, tehát beszélő címernek tekinthető. A plicán szereplő kihirdetési záradék tanúsítja, hogy az adományt Zólyom vármegyében, Zólyom városban hirdették ki annak rendje és módja szerint, 1647. október 31-én. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára anyagában a nyilvántartások alapján ezen Fischer családnak nem található nyoma, s az adomány a Királyi Könyvekben sem szerepel (a 18. század elejéig nem is vezették be az egyszerű nemesítéseket.) Az alapvető családtörténeti szakirodalomban (Nagy Iván, Kempelen Béla, Áldásy Antal, Siebmacher műveiben) nem található adat a családra vagy az adománylevélre vonatkozóan. A címereslevél a magyar társadalom-, család-, művelődés- és művészettörténet kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan forrásértékű levéltári jellegű dokumentuma. |
|
|
|
|
|
