| MEGNEVEZÉS: |
II. Ferdinánd által kiadott nemesség- és címeradomány Strasai Gáspár és családja részére. (Kelt: Bécs, 1628. augusztus 10.) |
| KOR: |
1628. augusztus 10. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Bécs |
| ANYAG: |
pergamen |
| TECHNIKA: |
tinta, kézírás, festett |
| MÉRET: |
magasság: 49.00 cm; szélesség: 69.00 cm |
| LEÍRÁS: |
Az oklevél tartalma: Ferdinánd király közelebbről meg nem nevezett szolgálataiért a nemtelen állapotból Magyarország címerviselő nemesei közé emeli Strasai (vagy Strasay) Jánost, általa pedig feleségét, Tolnai (Tholnai) Évát, és fiukat, Jánost.
A családnak adományozott címer: vörös pajzsban zöld hármasdombon jobb markában aranymarkolatú görbe kardot markoló, ágaskodó arany griff áll, a kék pajzsfőben két arany csillag lebeg, a koronás pántos sisakon növekvő, jobb markában szablyát markoló arany oroszlán látható; a sisaktakarók vörös–ezüst, kék–arany színűek. A címer meg is van festve a szokott helyen, az oklevél élén, azaz a szövegtükör bal felső sarkában: a címerszőnyegen a fent leírt címer damaszkolt rózsaszín háttérben, díszes, olaszkoszorús barokk rámába foglalva látható, Magyarországnak a felső sarkokban elhelyezett vágásos, illetve kettőskeresztes címereitől kísérve. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Az 1628. augusztus 10-én Bécsben, II. Ferdinánd magyar nevében kiállított címereslevél Strasai Gáspár és családja számára a tipikusnak mondható XVII. századi magyar címeres nemeslevelek közé tartozik. Lap alakban, a jogbiztosító iratok esetében kötelező módon pergamenre írva adták ki, eredetileg ráfüggesztett magyar királyi titkospecséttel megerősítve. Az irat kivitele a szokásos, viszonylag egyszerű módon történt: az egyszerű, feketével írt törzsszövegből csak a királyi címsor és az adományosok nevei emeltettek ki arany festékkel. A jelenleg kiterítve, bekeretezve tárolt oklevél szinte épen vészelte át az eltelt időt, néhány, gyakorlatilag jelentéktelen kopást és az elveszett függőpecsétet (ezt feltehetően levágták róla, mivel a pecsétzsinór számára készített lyukak épek) leszámítva jóformán sértetlennek tekinthető. A latin nyelvű, megszokott szövegezésű oklevél szerint Ferdinánd király „először is Magyarországunk Szent Koronájának, azután Felségünknek” tett hűséges, közelebbről azonban meg nem nevezett szolgálataiért a nemtelen állapotból Magyarország címerviselő nemesei közé emeli Strasai (vagy Strasay) Jánost, általa pedig feleségét, Tolnai (Tholnai) Évát, és fiukat, Jánost. A címer és az oklevél érdekessége, hogy a festmény és a latin címerleírás együttes vizsgálatával sem egyértelműen eldönthető, hogy kékkel és vörössel vágott, vagy pedig vörös mezőben kék pajzsfőt tartalmazó címerről van szó, de mivel a képen a kék rész láthatóan kisebb, a szöveges meghatározás pedig úgy kezdődik, hogy „álló, katonai, vörös pajzsban”, az MNL OL az utóbbi változat mellett foglal állást. A plicán szereplő kihirdetési záradék szerint az adományt Abaúj vármegye Gönc mezővárosában tartott ítélőszékén hirdette ki Lánczy Gergely hites jegyző annak rendje és módja szerint, 1628. október 13-án. Az Magyar Nemzeti levéltár Országos Levéltára anyagában a nyilvántartások alapján a Strasai vagy Strasay családnak nem található összefüggő iratanyaga, s az adomány a Királyi Könyvekben sem szerepel (a 18. század elejéig nem is vezették be az egyszerű nemesítéseket). Az alapvető családtörténeti kézikönyvek közül csak Kempelen Béla (Magyar nemes családok. 9. köt. Budapest, 1913. 457. p.) említi a családot, de kizárólag a nemesítés dátumát közli róluk. Bár a szóban forgó címereslevél a Királyi Könyvekbe nincsen bejegyezve, hitelességét a kihirdetési záradék alátámasztja, vagyis az adományozást a megyegyűlési jegyzőkönyvbe bejegyezték. A címereslevél a magyar társadalom-, család-, művelődés- és művészettörténet kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan forrásértékű levéltári dokumentuma. |
|
|
|
|
|
