| MEGNEVEZÉS: |
Huszár József és felesége, Majláth Anna Mária arcképe, 1780/1783 (2 db) |
| KOR: |
1780/1783 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
vászon |
| TECHNIKA: |
olaj |
| MÉRET: |
magasság: 69.50 cm; szélesség: 51.00 cm |
| LEÍRÁS: |
A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei:
1) Huszár József arcképe, 1780 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 49914);
2) Majláth Anna Mária arcképe, 1783 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 49924). |
| JELZÉS: |
jelzés nélkül |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A festménypár Huszár Józsefet (1739–1816), a Nógrád, Hont, Bars, Esztergom, Pest megyében birtokos, nagy múltú baráti Huszár család tagját és feleségét, Majláth Anna Máriát (1745–1813), az ősi, grófi ággal is rendelkező székhelyi Majláth család köznemesi ága egyik Hont megyében birtokos alágának a tagját ábrázolja. Huszárt pályája derekán, Hont és Bars vármegye táblabírájaként, illetve Hont tiszti ügyészeként látjuk, felesége a harmincas éveinek végén jár. Huszár Józsefről a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka őriz egy ismeretlen művésztől származó, 1802-ben készült arcképet, amely pályája csúcsán, királyi tanácsosként, a hivatalnok-arcképek rekvizítumaival ábrázolja őt. Feleségéről nem ismert további ábrázolás. A mester, Samuel Theophilus Kramer annak a Kramer nevű művészcsaládnak a tagja, amelynek a működése mintegy 300 éven át kimutatható a Felvidéken. Megrendelői, mint jelen portrépár is mutatják, a Felvidék jómódú középnemességének a köréből kerültek ki; a festő a félalakos formátummal ennek a rétegnek az igényeihez, az ő udvarházaik, kisebb kastélyaik adta lehetőségekhez alkalmazkodott. Az ábrázolások anatómiai szempontból elnagyoltak, erényük viszont a magas szintű technikával kivitelezett, virtuóz anyagfestés. Tekintetbe véve a kort, illetve az ábrázolt személyek társadalmi helyzetét, viszonylag kevés olyan portrépárt ismerünk a hazai műtárgyállományban, amelynek mind a mestere, mind a rajta ábrázolt személyek ilyen jól azonosíthatók volnának, és a Huszárnééhoz hasonló nyugatias viselet is ritka ezeken az ábrázolásokon. Így a képpár különleges és ritka forrásértéket hordoz a 18. század második felének magyar társadalomtörténetére és viselettörténetére, valamint az ábrázoltak családtörténetére vonatkozóan, és ezáltal a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan képzőművészeti alkotásának tekinthető. |
|
|
|
|
|
