MEGNEVEZÉS: |
Gróf Dessewffy Károly királyi biztos részére küldött levelek Nógrád vármegyei szolgabíráktól, 4 db (1862–1865) |
KOR: |
1862-1865 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
ANYAG: |
papír |
TECHNIKA: |
tinta, kézírás |
MÉRET: |
|
LEÍRÁS: |
Gróf Dessewffy Károly (?, 1811 – Pest, 1869) Nógrád vármegye királyi biztosa részére küldött levelek a vármegyei szolgabíráktól. Három irat Sandtner Vilmos csődeljárása ügyében keletkezett jelentés, a negyedik a kékkői járás főszolgabírójának javaslata. Levelenként egy-másfél beírt oldal.
A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei:
1) Dömök József főszolgabíró a királyi biztos szóbeli és [június?] 28-án kelt írásbeli utasítására jelenti, hogy a törvényszéki végzést csak [június?] 20-án vette kézhez, és mint a királyi biztosnak szóban is elmondta, nem volt tudomása arról, hogy a Kancellária is sürgeti az ügy lezárását. A kézbesítés napjától hivatali elfoglaltságai miatt, mint azt szóban is jelezte, nem tudta korábban magához venni az ügyre vonatkozó Legénben tartott iratait, de július 4-én a törvényszék által kijelölt határnap előtt az eljárást le fogja folytatni.
2) 256/1865. sz. irat. Azonosítatlan [Dömök József?] (fő?)szolgabíró az 1068. elnöki számú rendeletre jelenti, hogy a megyei törvényszék [1865] április 11-én kelt 1751. számú végzésével a Sandtner Vilmos és neje, született Dorner Josefa közbirtokosságának becslésére a törvényszék által kijelölt július 17-i határnap előtt sor kerül, egyben közli, hogy részben saját hivatali elfoglaltságai miatt, részben a kijelölt csődgondok kérésére halasztotta a határidőt.
3) 490/1865. sz. irat. Gonda Károly kerületi szolgabíró az 1068. számú elnöki rendeletre jelenti, hogy a törvényszék által Szandner (sic) Vilmos csődje ügyében küldött végzés május 22-én érkezett, és iktatás után többször sikertelen volt annak továbbítása Dömök József főszolgabíróhoz, végül [június] 16-20 közt személyesen tudta kézbesíteni a kézbesítési ívvel, de kerületébe való hivatalos utazása miatt a vétjegyet csak [június] 26-án kapta kézhez, melyet most terjeszt be.
4) 2749. sz. irat. A kékkő járás főszolgabírója 1862. október 7-én a királyi biztos szeptember 24-én kelt 2590. számú rendeletére javasolja, hogy a rendeleteket a kerületekhez ne négy, hanem nyolc-tíz példányban küldjék meg, mert így nem jutnak el a királyi biztos által kért leggyorsabb módon a lakossághoz a rendeletek, hirdetmények. |
JELZÉS: |
|
JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A Nógrád vármegyei szolgabíráktól gróf Dessewffy Károly királyi biztos részére küldött 4 db levél együttese, 2012 áprilisában rendezett budapesti antikvár árverésen bukkant fel. A védési szakvéleményt is jegyző közgyűjtemény, a Magyar Nemzeti Levéltár tett javaslatot a védetté nyilvánítására. A szakértő kifejtette, hogy a hivatali működés során keletkezett iratok bármely időben köziratnak minősültek, amelyeknek a hivatalban kellett volna maradniuk, majd a levéltári iratanyag részét kellett volna képezniük. Ez esetben is ez áll, az iratok nem magánlevelezéseknek a részei, hanem a királyi biztos hivatali iratai, amelyek köziratként keletkeztek, és szabályszerű iratkezelés eredményeként ma a Nógrád Megyei Levéltárban lenne a helyük. Az onnan történt kikerülés időpontja és körülményei nem ismertek. Bár az egyes levelek forrásértéke önmagában nem feltétlenül magas, de a többi vonatkozó iratanyaggal egységet képeznek, és megállapítható, hogy összességében is e korszakból és hivatali működésről kevés iratanyag maradt fenn. A területileg illetékes Nógrád Megyei Levéltár a korból igen kevés anyagot őriz, gr. Dessewffy Károly királyi biztos 1861-1865 közötti éveiből mindössze 0,91 ifm. terjedelmű iratanyag maradt fenn, az Országos Levéltárban pedig semmi nem áll rendelkezésre. Így minden, e korszakból újonnan felmerülő irat forrásértéke is felértékelődik. Fentiek alapján a négy darab köziratnak minősülő, a levéltári őrizetből ismeretlen időpontban és körülmények között kikerült levél a nemzeti kulturális örökség pótolhatatlan eleme, a magyar társadalom-, gazdaság-, közigazgatás- és helytörténet jelentős forrása. |
|
|
|
|
|