| MEGNEVEZÉS: |
Jókai Mór Kossuth Lajos temetésén elmondott beszédének autográf kézirata |
| KOR: |
1894. március vége |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
tinta, kézírás |
| MÉRET: |
magasság: 34.00 cm; szélesség: 21.00 cm; terjedelem: 4.00 oldal |
| LEÍRÁS: |
Jókai Mór (Komárom, 1825 – Budapest, 1904) író, az országgyűlés nevében Kossuth Lajos temetésén, 1894. április 1-jén elmondott beszédének kézirata.
Keltezés nélkül. A kézirat szövegében számos javítás és beszúrás található, a másnap az író által szerkesztett Nemzet című lap 1894. április 2-i számában megjelent változathoz képest néhány szavas eltéréssel. XX. századi könyvet formázó fekete papírdobozban, belül arannyal nyomott kereszt motívumokkal díszített papírral borítva. |
| JELZÉS: |
utolsó oldal alján aláírás: "Jókai Mór" |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Kossuth Lajos halála 1894. március 24-én következett be. Az országos gyász közepette temetésére 1894. április 1-én került sor. A lapok ekkor gyászkeretben jelentek meg, a házak falaira fekete zászlók kerültek. A kormány a hamvakat közköltségen szállíttatta haza, ám a temetésen hivatalosan nem képviseltette magát; sem a hadsereg tagjai, sem az államhatalmi szervek munkatársai nem vehettek részt hivatalosan a szertartáson, ám a Nemzeti Múzeumtól a Kerepesi úti temetőbe közel félmilliós temetési menet kísérte végső útjára Kossuthot. Jókaira, mint Kossuth gyászbeszédének megírójára és búcsúztatójára több szempontból esett az országvezetés választása. A korszak legnagyobb magyar írója egyben országgyűlési képviselő is volt, így a közvélemény mégsem hiányolhatta politikai közszereplő jelenlétét. Jókai azonban Kossuth egykori munkatársa is volt a Heckenast-lapoknál. Mindemellett azonos politikai célokért küzdöttek a szabadságharc alatt, köztudott, hogy Debrecenbe is követte az akkori kormányt az író. Így Jókai mind saját, mind a parlament, de egyben az egész ország nevében is búcsúzhatott Kossuthtól. A kortársak egyúttal kiemelik a beszéd irodalmi és politikai jelentőségét, mivel annak vezérgondolata a párt- és egyéni érdeket felülíró nemzeti egység megteremtésének vágya. A kézirat minden kétséget kizáróan Jókai autográf: mind a papír, mind a jellegzetes lila tintás írás, melynek szövegében számos javítás és beszúrás található, egyértelműen Jókai szerzőségére utal. A szöveg a Jókai által szerkesztett „Nemzet” április 2-i számában jelent meg a kézirathoz képest néhány szavas változtatással. A Jókai kritikai kiadásban nem jelent még meg, hisz a „Cikkek, beszédek” sorozatban (Budapest, Akadémiai, 1965–1980) még csak az 1865-ös évnél tart. A kézirat a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan eleme, mely Jókai Mór életműve és Kossuth Lajos kultuszának kutatása, valamint a XIX. századi magyar politika-, társadalom-, művelődés- és irodalomtörténet kritikai kiadásban még nem közölt, forrásértékű könyvtári jellegű dokumentuma. |
|
|
|
|
|
