| MEGNEVEZÉS: |
L'implorante (A könyörgő) |
| KOR: |
1905-1915 között |
KELETKEZÉS HELYE: |
Párizs |
| ANYAG: |
bronz |
| TECHNIKA: |
öntött, patinázott |
| MÉRET: |
magasság: 36.00 cm; szélesség: 19.00 cm; mélység: 29.00 cm |
| LEÍRÁS: |
Bronz talpazaton térdepelő meztelen női alak, hosszú haja kontyba kötve, két karját kinyújtva maga elé emeli. Tragikus női figura, mely a művész főművének a "L'Age mu"r c. szoborcsoportjának egyik kicsinyített alakja. A talpazaton öntőpecsét található, amely azt mutatja, hogy Eugene Blot párizsi műhelyében készülhetett. Ez az úgynevezett "petit modele", az 59 darabból álló széria 18. példánya. A bronz szobron erősen megkopott patina látható. |
| JELZÉS: |
Elől, lent: C. Claudel
Hátul, lent: öntödei pecsét: Eug. Blot Paris 18 |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A bronzszobor 2020 őszén a – később az eljárásban szakértőként is közreműködő – Szépművészeti Múzeum javaslataként került a Műtárgyfelügyelet látókörébe. A plasztika készítője Camille Claudel (1864-1943), aki Auguste Rodin (1840-1917) tanítványa volt, a 19. századi francia szobrászat egyik kiemelkedő alakja. A L’implorante térdeplő, tragikus női figurája, főművének, a L’Âge mûr (Érett kor) című szoborcsoportjának egyik kicsinyített alakja. Ez a kompozíció tekinthető a művész legjelentősebb alkotásának, amely életének egy fontos időszakát összegzi. A talpazaton látható öntőpecsét azt mutatja, hogy Eugėne Blot párizsi műhelyében készülhetett, aki a művet két különböző méretben öntötte ki 1905 után. A budapesti darab az úgynevezett kisebb „petit modėle”-nek felel meg. Ugyancsak az öntőpecsétből látszik, hogy ez az 59 darabból álló széria 18. példánya lehet. Az 1980-as évek előtt a művész neve nem volt jelen a köztudatban. Camille Claudel művészete a magyar közgyűjteményekben nincsen reprezentálva, ami a szobor egyediségét erősíti. Sosem szerepelt magyarországi kiállításon vagy aukción Claudel alkotás. Nemzetközi műtárgypiacon az Implorante verziói gyakran feltűnnek neves galériáknál. Mivel a tárgyalt mű esetében összesen 59 számozott darabról beszélhetünk, melyeknek nincs minden darabja lokalizálva, ez a szám nem mondható kiugróan magasnak. A szobor egyéb ismert példányait többek közt olyan neves gyűjteményekben őrzik, mint a párizsi musée Rodin, a Nogent-sur-Sein-ben található musée Camille Claudel gyűjtemény, illetve a New York-i Metropolitan Museum. A szobor datálása – az öntödei sorszám alapján – 1905-1915 közé tehető. Magyarországra kerülésének körülményei ismeretlenek, de hazai provenienciáját egy 1960 körül készült családi fotó támasztja alá, melynek hátterében a tulajdonos mellett látható a szobor. A szobor egy a szobrászat egyetemes történetében nagy jelentőséggel bíró, ismert művész, sorszámmal ellátott és jelzett alkotása, mely bizonyítottan több mint 70 éve magyar magángyűjteményben van, és a hazai emlékállományban – beleértve a köz- és magángyűjteményeket – egyedi darab. Ezek alapján, valamint az alkotó művészettörténeti jelentőségére és a mű kvalitására tekintettel, a magyar és egyetemes kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan képzőművészeti alkotásának tekinthető. |
|
|
|
|
|
