| MEGNEVEZÉS: |
II. Rudolf német-római császár arcképe az Aranygyapjas Rend láncával |
| KOR: |
17. század |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
vászon |
| TECHNIKA: |
olaj |
| MÉRET: |
magasság: 65.00 cm; szélesség: 52.50 cm |
| LEÍRÁS: |
Fehér csipkegalléros, aranygombos fekete ruhát, tollal és aranylánccal díszített, magas fekete kalapot viselő, bajuszos, kecskeszakállas, barnahajú, kékszemű, jobb háromnegyed profilban ábrázolt 30-40 év körüli férfi mellképe, nyakában az Aranygyapjas Rend láncával. A kép bal felső sarkában antikva betűs felirat: "RVDOLPHVS. II: / ROMANORVM / IMPERATOR AVGV / STVS ARCHIDVX / AVSTRIA.". A vászon hátoldalán kézírással: "Sustermans". Felirat a vakkeret hátoldalán: "S58 JG STIE.A." |
| JELZÉS: |
jelzés nem látható |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A festmény nemcsak Magyarországon, de világviszonylatban is jelentős és ritka emléke az 1576-1608 között a magyar királyi címet is birtokló Habsburg II. Rudolf német-római császár ikonográfiájának. A festmény igen rossz, restaurálásra szoruló állapotban van, ám az mindenképpen megállapítható róla, hogy egy nem kiemelkedő, de jó kvalitású alkotás volt, amelyen az arc és a csipkegallér festésmódja finomabb és részletezőbb, mint a ruházaté és az aranygyapjas láncé. A hordozóanyaga, a vörös földfestékes alapozás, a festékréteg repedéshálója és mindenekelőtt a kép festésmódja arra engednek következtetni, hogy a festmény a 17. században készült. Rudolfnak két hivatalos uralkodói portréja ismert: az egyik Martino Rota 1574-es rézmetszete, amely magyar királlyá koronázásakor készült, a másik a Hans von Aachen által festett képmás (1606-08, Bécs, Kunsthistorisches Museum). Ezeknek számos másolata és derivátuma ismert. E két időpont között – esetleg éppen abból az alkalomból, hogy Rudolf is az Aranygyapjas Rend tagja lett – készülhetett egy olyan, jelenleg nem ismert portré, amely előképként szolgálhatott jelen képhez is. A festmény kalapban ábrázolja az uralkodót, mint Joseph Heintz 1594-es apró festménye a Kunsthistorisches Museumban vagy Hans von Achen 1607-es portréja ugyanott, de az ábrázolás különbözik a két említett típustól, időben megelőzi őket. A jelen kép legközelebbi analógiáját abban a portrékönyvben találjuk meg, melyet Hieronymus Beck von Leopoldsdorf magyarországi főélésmesternek állítottak össze az 1590-es évekig bezárólag (Österreichische Nationalbibliothek). A 235 temperafestésű arckép között az 53. kép, mely 1590 körül készülhetett, ugyanebben a beállításban ábrázolja Rudolfot. A Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka két II. Rudolfot ábrázoló festményt őriz, melyek közül a korábbi egy kisméretű, fedetlen fejű, páncélos arckép a 16. század végéről, a másik egy egészalakos képmás egy 18. századi Habsburg uralkodósorozatból. Jelen mű tehát a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan eleme, mert egy magyar királyként is jelentős szerepet játszott Habsburg uralkodót ábrázol, és egy alighanem elveszett előkép után készült, jó művészi színvonalú 17. századi másolatnak tekinthető. |
|
|
|
|
|
