| MEGNEVEZÉS: |
I. Lipót kancelláriája által kiadott latin nyelvű oklevél. (Kelt: Pozsony, 1696. július 19.) |
| KOR: |
1696. július 19. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Pozsony |
| ANYAG: |
papír, viasz |
| TECHNIKA: |
tinta, kézírás |
| MÉRET: |
magasság: 41.00 cm; szélesség: 31.00 cm; terjedelem: 1.00 oldal |
| LEÍRÁS: |
Az uralkodó papírfelzetes viaszpecsétjével.
Tartalma: Simonyi István 1679-ben megölte Dolinay Gábor egy emberét, ezért a Bars megyei Alsókemenec (Kamenicza) faluban neki és örököseinek egy kőházat adott. Dolinay Gábor leánya, Erzsébet felpanaszolja, hogy Simonyi fiai, András és Ádám megtámadták ezt az egyezséget. Lipót megerősíti Dolinay Erzsébetet birtokában. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Az I. Habsburg Lipót kancelláriája által kiadott latin nyelvű oklevél, kelt: Pozsony, 1696. július 19., Dolinay Erzsébet Duló Ádám házastársa kérésére kiadott okirat. A latin nyelvű oklevél I. Lipót magyar király nevében és uralkodói pecsétjével megerősítve Tolvay Gábor királyi személynöki ítélőmester által, Maholányi János királyi személynök ellenjegyzésével került kibocsátásra. Az irat típusa litterae adiudicatoriae (ítéletlevél), a vármegyei bíróság előtt lefolytatott perben hozott ítélet, illetőleg fellebbviteli bíróság által történő megerősítéséről kiállított oklevél. Az 1679-es esztendőben Simonyi István megölte Dolinay Erzsébet atyjának, Dolinay Gábornak egy emberét. A tett elkövetése után a felek úgy egyeztek meg, hogy Simonyi kártalanítás fejében örökjogon átengedi Dolinaynak és utódainak a Bars vármegyei Kamenicza, másképp Simonyi faluban található, már régebb óta id. Dolinay Miklósnál, Dolinay Gábor atyjánál zálogban lévő, kőből épült nemesi udvarházat tartozékaival együtt. Simonyi két fia, András és Ádám azonban ellene mondtak az egyezségben foglaltaknak és kérik az udvarház visszaadását. Dolinay Erzsébet panaszt emel és kéri, hogy erősítsék meg jogos öröksége birtokában. A királyi jelenléti bíróság a panaszos kérelmének helyt adott, az udvarházra szóló birtokjogát az ítélet levél megerősíti, a Simonyi fivéreket pedig patvarkodás miatt az ország törvényeire való hivatkozással 200 forint pénzbírságra ítéli.
A dokumentum értékes adatokat tartalmaz a XVII. századi bíráskodással és jogszolgáltatással kapcsolatban, azonfelül érdekes, a szakirodalom által sem ismert család-, és helytörténeti információkat közöl. A Dolinay család tagjai a történettudomány által alaposan feldolgozott történelmi korszak meghatározó családjainak (Rákócziak, Wesselényiek, Thökölyek) szolgálatában bizalmi funkciót töltöttek be, miközben a családról és 17. századi tevékenységéről semmilyen forrás nem ismert. Az iratban említett személyek, valamint események kiemelkedő köz-, vagy helytörténeti jelentőségűek és más korabeli forrásban nem szerepelnek. A tárgyalt oklevél a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan eleme, mely a XVII. századi magyar bíráskodás és jogszolgáltatás történetének más forrásból nem megismerhető, egyedi, család- és helytörténeti vonatkozású adatokat is tartalmazó, nélkülözhetetlen levéltári forrása, mely a kutatás előtt eddig ismeretlen, köztörténeti jelentőségű Dolinay család levéltárához tartozik. |
|
|
|
|
|
