| MEGNEVEZÉS: |
Pálmacsillár, 1910 körül |
| KOR: |
1910 körül |
KELETKEZÉS HELYE: |
Bécs |
| ANYAG: |
bronz, sárgaréz, üveg |
| TECHNIKA: |
öntött, csiszolt |
| MÉRET: |
magasság: 165.00 cm; szélesség: 120.00 cm |
| LEÍRÁS: |
Pálmafa alakú csillár. A felfüggesztést biztosító középtengelye bronz, mely bojtos függönyzsinór köteget imitál, amelyet fent és középen egy-egy bronz szalagcsokor fog össze. Alsó felén, a középtől kissé lejjebb hat darab, szétágazó pálmalevélről két-két sorban csepp alakú üvegfüggők csüngenek alá, közöttük három-három égővel. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A védés tárgyát képező csillár 2015 decemberében budapesti árverésen bukkant fel a nyilvánosság előtt. A csillárt 1904 körül az osztrák szecesszió világhírű mestere, Josef Hoffman (Pirnitz, 1870 – Bécs, 1956) tervezte a Bakalowits & Söhne bécsi cég számára, amely egy 1845-től máig működő világhírű, főleg kristály- és bronzcsillárokat, illetve egyéb kristály és üvegárut gyártó családi vállalkozás. A századelőn rendszeresen kivitelezték a Wiener Werkstätte művészeinek üvegterveit. A pálmacsillár a mai napig, különböző változatokban szerepel a cég termékei között. A szakkutatás számára – korabeli szaksajtó (a Magyar Iparművészet című folyóirat) közlései alapján – ismert, hogy ez a darab analóg azzal a csillárral, amely egykor a Budapest VI. Kmetty utca 31. számú ún. Lederer (Hirsch) villa fogadótermében függött. Az épület és annak enteriőrjei a magyar szecesszió két kitűnő építészének, Bálint Zoltánnak és Jámbor Lajosnak a tervei alapján készült. A szóban forgó csillár származása is ismert: Dr. Gonda István (1924-2011) főgyógyszerész, műgyűjtő hagyatékából került elő, akinek nagyszülei még a századelőn, Bécsben vásárolták azt. Bár – a csillár sikerére tekintettel – ezt a típust ma is gyártják, forgalmazzák, de sokszorosított műfajról lévén szó, ez nem von le értékéből, hiszen maga a történeti értékkel bíró példányunk a fentiek miatt egyedi. Mivel a csillár, mint tárgytípus meglehetősen elhanyagolt az iparművészeti kutatásban és gyűjtésben, nem meglepő, hogy e típusból sem ismert további példány hazai közgyűjteményben. A fentiekre tekintettel a nemzetközileg is jelentős iparművészeti, tervezői értékeire, ritkaságára és ismert provenienciájára tekintettel a csillár kulturális örökségünk kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan darabja. |
|
|
|
|
|
