Műtárgy-nyilvántartási azonosító:
Gyűjtemény-nyilvántartási azonosító: 300081
Rendeltetés és tárgyfajta:
MŰVÉSZETI ALKOTÁS; GRAFIKAI ALKOTÁS; SOKSZOROSÍTOTT GRAFIKA
litográfia (kőnyomat); litográfia (kőnyomat)
Jogi helyzet:
VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES
Alkotó(k):
művész: Kudlák Lajos (Ludovít) (Losonc, 1890 – Pozsony, 1960);kiadó: Lévai litographie Rimavská-Sobota
MEGNEVEZÉS: Litográfia mappában, 12 db
KOR: 1920-as évek első fele KELETKEZÉS HELYE: Rimaszombat
ANYAG: papír
TECHNIKA: kőnyomat (litográfia)
MÉRET: magasság: 280.00 mm; szélesség: 240.00 mm
LEÍRÁS: Mappába rendezve 12 db különböző litográfiai lap. A mappa címkéjén felirat: "KUDLÁK LAJOS / 12 LITOGRAPHIE", A címke alján, a keretdísz alatt apró betűvel: "LÉVAI LITOGRAPHIE RIMAVSKÁ-SOBOTA". A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: 1) Női fej (Litográfia mappában I.) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 321564); 2) Geometrikus kompozíció (Litográfia mappában II.) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 321565); 3) Kompozíció (Litográfia mappában III.) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 321566); 4) Tájkép (Litográfia mappában IV.) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 321567); 5) Városkép (Litográfia mappában V.) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 321568); 6) Városkép (Litográfia mappában VI.) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 321569); 7) Kompozíció (Litográfia mappában VII.) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 321570); 8) Kompozíció (Litográfia mappában VIII.) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 321571); 9) Tájkép (Litográfia mappában IX.) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 321572); 10) Tájkép (Litográfia mappában X.) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 321573); 11) Tájkép (Litográfia mappában XI.) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 321574); 12) Tájkép (Litográfia mappában XII.) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 321575).
JELZÉS:
JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: A mű keletkezési ideje (1920-as évek) olyan művészettörténeti korszak, az ún. avantgárd művészeti periódus, amely a legkevésbé reprezentált műtárgyakkal a magyar köz- és magángyűjteményekben. Ennek oka egyrészt, hogy az avantgárd művészek a hagyományokkal szakítva – adott esetben az egyedi műtárgyak létjogosultságát is megkérdőjelezve – új anyagokkal, formákkal kísérleteztek és művészi üzenetüket széles körben akarták terjeszteni, másrészt úttörő tevékenységük révén aktivitásuk sok esetben a perifériára szorult. Általános volt a sokszorosított mappák, füzetek kevés példányszámú megjelentetése. A fennmaradást hátrányosan érintette továbbá, hogy Magyarországon az 1950-es évektől – Nyugat-Európával ellentétben – ideológiailag elutasították az avantgárd korszak alkotásait. Az eleve kevés számú fennmaradt alkotás sokszor az ország határain kívül található meg. Kudlák Lajos Losoncon és Pozsonyban élt, és a bécsi emigrációban működő Kassák-kör külső munkatársaként tevékenykedett. Gyakran jelentek meg cikkei, vers- és szövegfordításai, grafikai lapjai a MA című folyóiratban. A 12 lapos litográfiai füzet egykor Mácza János (Alsóhrabóc, 1893 – Moszkva, 1974) esztéta, író, művészettörténész gyűjteményének része volt. Mácza Kassák Lajos közvetlen munkatársa volt, a MA rendszeresen közölte elméleti cikkeit, a modern színház megújítását taglaló írásait. Kudlák Lajos valószínűleg személyesen ajándékozhatta a feltehetően csak néhány példányban kiadott litográfiai füzetet Mácza Jánosnak. A füzet megjelenésének körülményeiről nem tudunk konkrétumokat, unikális jellege kivételes kordokumentummá avatja azt. Az egyes lapokon Kudlák expresszív, kubo-futurisztikus kompozícióit látjuk, erős kontrasztokkal és dinamikus strukturáltsággal. A többnyire felülnézeti tájképi elemek felismerhetők leegyszerűsített formákkal, motívumokkal. Helyenként geometrikus elemeket alkalmaz, ugyanakkor sokszor intenzív satírozást és expresszív vonalkázást használ. Figurális utalások néhány helyen előfordulnak. Uitz Béla és Bortnyik Sándor 1910-es évekbeli grafikai munkásságának hatása is felismerhető a lapokon. Kudlák Lajos grafikai mappája a magyar avantgárd művészet köz- és magángyűjteményekben nem fellelhető, jó származástörténettel rendelkező, a kutatás számára hiánypótló, magas színvonalú, így a magyar és egyetemes kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan képzőművészeti alkotása.