| MEGNEVEZÉS: |
Atyaisten (Újlaki Sarlós Boldogasszony plébániatemplom Szent József mellékoltár oromképe) |
| KOR: |
1763 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
vászon |
| TECHNIKA: |
olaj |
| MÉRET: |
magasság: 112.00 cm; szélesség: 80.00 cm |
| LEÍRÁS: |
Nyilvánosan is megtekinthető: 1023 Budapest, Bécsi út 32., Újlaki Sarlós Boldogasszony plébániatemplom
Az oromkép közepén az Atyaisten látható az égben, rózsaszínes felhőkön trónol. Ősz, szakállas férfiként ábrázolják, balját - mellyel egy jogart tart - egy nagy méretű kék glóbuszon pihenteti. Jobbját felemeli. A kép jobb oldalán a felhőkből az Atyaisten mellett két, fölötte pedig három puttó feje bukkan elő. Felette az égen pedig a Szentlélek galambja száll. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Az Újlaki Sarlós Boldogasszony plébániatemplom Szent József mellékoltárának oromképe 2020. novemberében ideiglenes kiviteli engedélyezés során került a Műtárgyfelügyelet látókörébe a Szabadkai Városi Múzeumban rendezett „Schervitz Mátyás budai festő” című kiállítására szánt kölcsöntárgyként. A védési eljárásban szakértői véleményt készített a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a szabadkai kiállítás kurátora, Schervitz életművének kutatója Korhecz Papp Zsuzsanna is. Schervitz Mátyás (Buda, 1701 – Buda, 1771) életét és művészetét egészen a közelmúltig leginkább csak adatokból ismertük és csak kevés művét ismertük. Ezek jó része ma már nem létezik, de javarészt budai templomokhoz kapcsolódtak. Ilyenek például a tabáni templom főoltár- és oromképe (Stettner Sebestyénnel közös mű, 1747), Szent Katalin-főoltár és a szószék színezése; a vízivárosi Szent Anna-templomban zászlófestés (1746, 1758); a vízivárosi kapucinus templom Szent Erzsébet-főoltárképe (1760). Meglévő munkája például a kiscelli trinitárius templom hajdani Szent Ivó-mellékoltárképe (1759), a péceli Ráday-kastély allegorikus falképei (1763), a budai Szent Ferenc Sebei-templom kupolafreskója (Portiunkula-búcsú, 1756). Az újonnan felfedezett művek egy invenciózus, karakteres egyéni stílussal rendelkező, jó anatómiai tudású, kvalitásos festőre vallanak. Ez az Atyaistent ábrázoló oromkép meggyőzően illeszkedik a neki tulajdonított művek közé. A jelzés nélküli festményt először Korhecz Papp Zsuzsanna 2021-es restaurálási kutatómunkája során sorolta Schervitz Mátyás életművébe. Egy 1750-es évekből fennmaradt adatból tudjuk, hogy az Újlaki plébániatemplom szentélyében végzett festésért Schervitz 40 forintot kapott, amikor is valószínűleg a diadalívre festett egy jelenetet. Maga a templom 1745-1759 között épült, a Szent József főoltár pedig 1762-1763 között készült el, így ekkorra tehető az Atyaisten oromkép készülési ideje is. Mivel a festmény egy késő barokk magyarországi festő kevés fennmaradt műveinek egyik kvalitásos darabja, valamint egy ma is álló barokk műemléképület eredeti ingó tartozéka, a magyarországi késő barokk egyházi művészetben betöltött szerepe és a műemlék épülethez fűződő kapcsolata miatt kulturális örökségünk kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan emléke. |
|
|
|
|
|
