| MEGNEVEZÉS: |
Weöres Sándor autográf naplója verseivel és bejegyzéseivel, 1937-1938 |
| KOR: |
1937-1938 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
kézírás, tinta |
| MÉRET: |
magasság: 19.20 cm;
egyéb méret(ek): 70 számozatlan oldal |
| LEÍRÁS: |
A füzet első 40 oldalán eleinte kék, majd fekete tollal írva, első keleti utazásának naplója található. Az első beírás dátuma: Csönge, 1937. január 7. („Indulás előtti nap”), az utolsó a „Conte Rosso” fedélzetén [1938] február 10. A további lapokon rímképletek, valamint Maláj ábrándok című (itt még Kalang-agong dalok címmel) versének egy a megjelenttől jelentősen eltérő változata olvasható. A további lapokon versrészletek, az utolsón pedig ismerőseinek, a kor hírességeinek nevei és lakcímei találhatók. A füzetből a költő 9 rímképletet tartalmazó lapot kitépett. A hiány a napló szövegét nem érinti. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A budapesti árverésen 2015 novemberében felbukkant kézirat Weöres Sándor (Szombathely, 1913 – Budapest, 1989) költő, író, műfordító autográf naplója verseivel, bejegyzéseivel 1937-ből. A kockás füzetben 70 számozatlan oldalra beírt, vegyes műfajú szöveg minden kétséget kizáróan Weöres autográf. A kézirat első 40 oldalán eleinte kék, majd fekete tintaírású napló található, mely Weöres Sándor 1937-es keleti utazásait örökíti meg. A füzet első bejegyzése 1937-ben Csöngén kelt, az utolsó [1938] február 10-én. Weöres ekkor 23 éves pécsi filozófia szakos hallgató, jelentős irodalmi sikerekkel a háta mögött. A Nyugat rendszeresen közli írásait, 1935-ben Baumgarten-jutalmat, majd 1936-ban Baumgarten-évdíjat kapott. Ebből az évdíjból, pontosan 3000 pengőből tudta finanszírozni a két és fél hónapos keleti körutazását, melynek plasztikus leírása a szöveg. Weöres a Conte Rosso nevű hajón utazott Olaszországon, a Szuezi-csatornán, a Vörös- és Arab tengereken keresztül jutott el Bombay-ba, Ceylonba, Szingapúrba, Sanghajba és Hongkongba. Weöres naplójában lejegyzi a keleti kultúrával és az emberekkel való találkozását, melyek mély nyomot hagytak költészetén. Erre a hatásra és az utazásra egy Cs. Szabó Lászlónak adott interjúban, közel huszonöt év múltán is nyomatékkal emlékezik. A napló szövege még 1984-ben megjelent a „Weöres Sándor és Károlyi Amy élete képekben” címmel a Magvető kiadónál Károlyi Amy közlésében. Minden további kiadás ezt a változatot vette át, így például a Steinert Ágota gondozásában a Terebess kiadónál 1998-ban megjelent „Weöres Sándor és Nyisztor Zoltán keleti útja” című kötet is. Ennek utószavában Steinert Ágota felhívta a figyelmet arra, hogy Weöres kézirata lappang – ez a kézirat került most elő. Éppen ezért is becses a Weöres-filológia számára e szövegkorpusz. A füzet mindemellett tartalmaz más műfajú bejegyzéseket, így például rímképleteket, verstöredékeket, versváltozatokat. Ez utóbbira példa a később „Maláj ábrándok” címmel megjelent, de a füzetben „Kalang-agong-dalok” címmel szereplő vers, mely jelentősen eltér a publikálttól. Tartalmaz továbbá egy címjegyzéket is, melyben a Weöres Sándorral kapcsolatban lévő alkotók elérhetőségei is fel vannak tüntetve. A költő kapcsolati hálóját kutatók számára is fontos forrás e több beírt folio. A kézirat filológiai szempontból és Weöres Sándor poétikai fogásaira irányuló kutatás felől is rendkívül értékes. A dokumentum a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan eleme, mert az a nyomtatásban megjelenttől eltérő és részben publikálatlan szövegeket tartalmazó irodalmi kéziratként Weöres Sándor élete és életműve, valamint a 20. század magyar irodalomtörténetének kutatása szempontjából nélkülözhetetlen forrás. |
|
|
|
|
|
