| MEGNEVEZÉS: |
"Terracotta formakönyvek" (a pécsi Zsolnay gyár építészeti kerámiáinak formakönyvei, 17 kötet) |
| KOR: |
kb. 1874 és 1961 között |
KELETKEZÉS HELYE: |
Pécs |
| ANYAG: |
papír, karton |
| TECHNIKA: |
ceruza, tus, akvarell (vízfesték), kézírás, vászonkötés, fűzött |
| MÉRET: |
egyéb méret(ek): magasság: 22-23,40 cm; szélesség: 14,40-16 cm; vastagság: 2,8-4,5 cm |
| LEÍRÁS: |
A Zsolnay gyár által az 1870-es évek és 1961 közötti időszakban gyártott épületkerámiák, épületplasztikák: falburkolatok, tetőcserép és kúpcserép-elemek, kapu-, ajtó- és ablakkeretek, valamint kültéri és beltéri szobrok „Terracotta” katalógusai. A kötetekben az első formaszám a 384-es (a 2. kötetben) az utolsó az 5012-es (a 19. kötetben). A kötetekben szereplő rajzok a tárgyakat méretarányosan, méretezéssel, formaszámokkal ellátva, illetve a mázakra, színekre történő utalásokkal, vagy színezéssel ábrázolják. Ezen kívül a formakönyvek a felhasználás, beépítés helyszíneit, olykor a tervező nevét, ill. utólagos megrendeléseket, árakat is tartalmaznak. A rajzok grafittal, a további bejegyzések fekete tintával, vagy tussal, ill. vörös tintával és tussal készültek, az ábrázolások több helyen akvarellel festettek. A legtöbb kötet előzéklapján, vagy első lapjain annak tartalmára vonatkozó felsorolás, utólagos bejegyzésként formaszámok szerinti felsorolásban feltüntetik, hogy mely épületekhez készült épületkerámiákat tartalmazza a kötet. Az eredetileg 19 kötetes sorozat 1. és 10. számú kötete eltűnt.
A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei (17 kötet):
1) Terracotta 2. (Fc. 384-767), kb. 1880-1885 között (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 323229);
2) Terracotta 3. (Fc. 768-1133), kb. 1885-1890 között (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 323230);
3) Terracotta 4. (Fc. 1134-1440), kb. 1890-1892 között (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 323231);
4) Terracotta 5. (Fc. 1441-1741), kb. 1893-1894 között (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 323232);
5) Terracotta 6. (Fc. 1742-2117), kb. 1894-1895 között, (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 323233);
6) Terracotta 7. (Fc. 2118-2409), kb. 1896-1897 között (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 323234);
7) Terracotta 8. (Fc. 2410-2663), kb. 1898-1899 között (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 323235);
8) Terracotta 9. (Fc. 2664-3033), kb. 1899-1904 között (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 323236);
9) Terracotta 11. (Fc. 3360-3517), kb. 1907-1908 között (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 323237);
10) Terracotta 12. (Fc. 3518-3688), kb. 1909-1910 között (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 323238);
11) Terracotta 13. (Fc. 3689-3907), kb. 1910-1911 között (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 323239);
12) Terracotta 14. (Fc. 3908-4142), 1911 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 323240);
13) Terracotta 15. (Fc. 4143-4342), kb. 1911-1912 között (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 323241);
14) Terracotta 16. (Fc. 4343-4547), kb. 1913-1922 között (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 323242);
15) Terracotta 17. (Fc. 4548-4700), kb. 1922-1935 között (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 323243);
16) Terracotta 18. (Fc. 4701-4823), kb. 1935-1942 között (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 323244);
17) Terracotta 19. (Fc. 4824-5012), 1943-1961 között (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 323245). |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A pécsi Zsolnay gyár építészeti kerámia formakönyveinek 17 kötete, a "Terracotta formakönyvek" védési javaslatát 2016. márciusában a pécsi Janus Pannonius Múzeum küldte meg a Műtárgyfelügyeletnek. A védési eljárásban a pécsi múzeum mellett a budapesti Iparművészeti Múzeum is készített szakvéleményt. A formakönyvek a Zsolnay gyár által gyártott épületkerámiák, épületplasztikák, falburkolatok, tetőcserép elemek, kapuk, ajtók, ablakkeretek, valamint kültéri és beltéri szobrok katalógusát képezik 1874-tól 1961-ig, összesen 1-től 5.012-ig terjedő termékszámozással. A kötetek az egyes tárgyak méretarányos, méretezéssel, formaszámokkal ellátott rajzait tartalmazzák, a mázakra, színekre történő utalással, vagy színezéssel együtt. A terméket ábrázoló rajzok mellett rendszerint fel van tüntetve a megrendelő neve, illetve az épület megnevezése is, néhol a tervező, sőt az utólagos megrendelések, vagy az árak is szerepelnek. A Zsolnay gyár építészeti kerámia formakönyvei eredetileg 19 kötetet tettek ki, azonban mára két kötet eltűnt. Az első kötetnek, amely a Zsolnay-kutató Csenkey Éva által vezetett OTKA kutatás idején, 1989-1993 között még megvolt, ma már csak a fénymásolata áll rendelkezésre. A másik hiányzó kötet a tizedik, amely feltehetően már 1980 táján eltűnt, arról fénymásolat sincsen. (Ez utóbbi a szóbeli közlések szerint egy szabadkai épület kerámiáinak anyagát tartalmazta.) A "Terracotta formakönyvek" és más források alapján is látható, hogy a Zsolnay épületkerámiát a 19. század végétől a legismertebb építészeink alkalmazták a legjelentősebb – ma már többnyire műemlék – középületeinken, az egész Osztrák-Magyar Monarchia területén. (Pl. Budapesten: Várkert Bazár, Műegyetem, Műcsarnok, Parlament, Iparművészeti Múzeum, Földtani Intézet, Millenniumi Földalatti Vasút stb.) A formakönyvek az építészeti kerámiagyártás forrásértékű dokumentumai, az építészettörténeti kutatás szempontjából nélkülözhetetlenek. A jelenleg meglévő épületek díszítőelemeinek helyreállításához, rekonstrukciójához, illetve a talált, épületekhez nem köthető díszítőelemek azonosításhoz is jól felhasználhatóak. A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a pécsi Zsolnay gyár építészeti kerámiáinak 1874-1961 között készült, 17 kötetet kitevő formakönyvei, a Zsolnay gyár építészeti kerámiagyártásának hiánypótló forrásai, valamint az épületdíszítő kerámiák rekonstrukciójának és eredetük bizonyításának hiteles forrásai, ezért a magyar építészettörténet, művelődéstörténet és iparművészet kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan forrásértékű dokumentumai. |
|
|
|
|
|
