Műtárgy-nyilvántartási azonosító:
Gyűjtemény-nyilvántartási azonosító: 300206
Rendeltetés és tárgyfajta:
TERMÉSZETTUDOMÁNYI EMLÉK; ÁSVÁNY ÉS KŐZET; ÁSVÁNY
ásvány
Jogi helyzet:
VÉDETT GYŰJTEMÉNY
Alkotó(k):
gyűjtő: Kövecses-Varga Lajos (Lovászpatona, 1957 – );gyűjtő: Lakos János (? – 2002);gyűjtő: Fábián Tamás (Szombathely, 1958 – Erta Ale vulkán, 2012)
MEGNEVEZÉS: Kárpát-medencei lelőhelyekről származó ásványgyűjtemény (összesen: 871 db)
KOR: KELETKEZÉS HELYE:
ANYAG:
TECHNIKA:
MÉRET:
LEÍRÁS: A védetté nyilvánított gyűjteményt az esztétikailag kiemelkedő példányok mellett típuslelőhelyről, azaz az ásványfaj első leírási lelőhelyéről származó, a lelőhelyre nézve ritka ásványt vagy ritka ásványtársulást tartalmazó, a fajra vonatkozó alaki vagy egyéb megjelenésbeli jellegzetességeket különösen szembeötlően mutató, vagy ásványtani fogalmat jól illusztráló (didaktikus megjelenésű), valamint első gyűjtésből származó példányok alkotják. A kollekció több ún. referencia példánnyal (pl. kochsándorit) is rendelkezik, és részét képezi még két korábbi, ismert gyűjtő, Lakos János és Fábián Tamás gyűjteménye is. A teljes kollekció több ezer tételből áll, melyből 871 darab, válogatott, különleges példány áll védettség alatt. A védetté nyilvánított gyűjtemény elemei: műtárgy-nyilvántartási azonosító: 323778-324648.
JELZÉS:
JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: A mintegy 12 ezer darabból álló „Kárpát-medencei lelőhelyekről származó ásványgyűjtemény”, azaz Kövecses-Varga Lajos magángyűjteménye, közismertebb nevén siófoki Ásványmúzeum védési javaslata 2016 januárjában érkezett a Műtárgyfelügyeletre. A gyűjtemény egy része (3340 db) már 1986 óta védett volt, azonban 2015 végén a gyűjtemény erdélyi származású, és a feltételezés szerint Romániából jogsértő módon kikerült darabjai okán a román bűnüldöző szervek a gyűjtemény egészét le kívánták foglaltatni és Romániába szállíttatni. Az 1986 óta Siófokon nagyrészt nyilvánosan is kiállított gyűjtemény védési szakvéleményét a Magyar Természettudományi Múzeum készítette. A hazai ásványgyűjtemények közül kétségtelenül az egyik legjelentősebb kollekció 30-40 éves gyűjteményfejlesztés eredményeképpen jött létre, és komoly szakmai értéket képvisel. A gyűjtő szakértelmét földrajztanári végzettsége és több évtizedes önképzése mellett jól mutatják a kochsándorit nevű új ásványfaj felfedezésében szerzett elévülhetetlen érdemei is. A gyűjtemény folyamatos gyarapítása során külön említésre méltó állomást képeztek a 2002-ben elhunyt ismert gyűjtő, Lakos János – szintén kitűnő – gyűjteményéből megvásárolt példányok. További hasonló léptékű gyarapodás a 2012-ben Etiópiában meggyilkolt kitűnő szegedi ásványgyűjtő, Fábián Tamás földrajztanár csaknem kizárólag erdélyi ásványokat tartalmazó kiváló gyűjteményének java volt, melyet szintén Kövecses-Varga Lajos vásárolt meg a tulajdonos halála után. A gyűjteményben így az esztétikailag kiemelkedő példányok mellett több ritka, s néhány ún. referenciapéldány is, közte a közelmúltban hazánkból új ásványként leírt kochsándorit található. Maga a gyűjtemény első sorban a Kárpát-medencéből, ezen belül leginkább Magyarországról és Románia egykor Magyarországhoz tartozó részeiről származó példányokat tartalmaz, tehát hungaricum jellegű kollekció. Az erdélyi példányok terén még közgyűjteményeinkkel is felveszi a versenyt. A lelőhelyek közül kiemelendő az egykor legendásan szép példányokat – a helyi érzékletes kifejezéssel élve „bányavirágokat” – szolgáltató Kapnikbánya és Herzsa-bánya. Ebből a szempontból a gyűjtemény kiemelkedő jelentősége az is, hogy a Kárpát-medencei ércbányászat utolsó évtizedei során felszínre hozott példányokat sikerült benne felhalmozni. Az igen gazdag, 12.000 darabos kollekcióból a védett gyűjteménnyé nyilvánítás összesen 871 tételt érint. Ezek a kiválogatott példányok elsősorban esztétikus, és az adott előfordulásra jellemző megjelenésük alapján lettek meghatározva. Ezen felül több típuslelőhelyről származó ásvány található, ahonnan az ásványfajt leírták. Ugyancsak külön szempont volt az adott lelőhelyre nézve ritka ásvány vagy ritka ásványtársulást tartalmazó példányok kiválasztása. Ezen felül maradt még néhány didaktikus megjelenésű példány is, amelyen az adott fajra vonatkozó alaki vagy egyéb megjelenésbeli jellegzetességek különösen szembeötlően jelentkeznek, illetve valamely ásványtani fogalmat jól illusztrál, és ezáltal kiállítási szempontból értékesebb egy „csupán” esztétikus darabnál. A 871 db válogatott tételt számláló, erdélyi és más Kárpát-medencei lelőhelyekről származó ásványgyűjtemény – a köz- és magángyűjteményeinket is figyelembe véve – több szempontból is kétségtelenül a legjelentősebb hazai kollekciónk közé sorolandó, ezért kulturális örökségünk kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan együttese.