| MEGNEVEZÉS: |
A vát-szentkúti Mária-kápolna egykori kegyképe |
| KOR: |
1743 előtt (?), 19. századi kiegészítésekkel |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
fémfonál, fém, vászon, fa |
| TECHNIKA: |
aranyozott, öntött, tűfestéses, festett, hímzett |
| MÉRET: |
magasság: 31.00 cm; szélesség: 24.70 cm |
| LEÍRÁS: |
A Vas megyei Vát község határában álló, Mária mennybevételének tiszteletére 1721-ben felszentelt kápolna egykori kegyképe. Ovális képmezőben ábrázolt Hodigitria Istenanya, a képmező körül tizennégy nyolcágú arany csillagból álló koszorúval. Mária világoskék, fejét is befedő köpenyt és világosbarna ruhát visel, fején zárt aranykorona-applikáció, feje körül dicsfény. A bal karján tartott kis Jézus fehér ruhát visel, fején anyjáéhoz hasonló, csak kisebb méretű korona-applikáció, jobbját áldásra emeli, baljában keresztes országalma. |
| JELZÉS: |
jelzés nélkül |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A tárgy a Vas megyei Vát község határában álló, Mária mennybevételének tiszteletére 1721-ben felszentelt kápolna – amelynek gondozására később szervita kolostor is létesült – egykori kegyképe. A kép a rendháztörténeti források szerint Spanyolországból került Bécsbe, majd onnan 1743-ban a váti házfőnök, Gerardus Maria Dongo bécsi látogatása alkalmából a Vas megyei településre. A kegyképet – amely a szicíliai Messinában lévő csodálatos Mária-kép mintájára, tűfestéssel készült – 1743. február 2-án, gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén helyezték el a szentkúti kápolna főoltárán. A kép 1750 körül már közismert volt, ugyanis Franz Leopold Schmittner (Bécs, 1703 – Bécs, 1761) bécsi rézmetsző metszetet is készített róla. Vát-Szentkút a barokk korban a Nyugat-Dunántúl egyik ismert kegyhelye volt, mely a II. József időszakában bekövetkezett abolíció nyomán vesztette el jelentőségét. A kegykép, és a kultusz, azaz a kegyhely azonban ezután is megmaradt, a képet a második világháború időszakában is tisztelettel őrizték, illetve a harci események után szerencsés módon a kegyhely közelében eldobva megtalálták. A kegyhelyről több legenda és csodatétel ismert, ezek közé tartozik az ott elhelyezett kegykép története is. A kismáriacelli (celldömölki) kegyhelyen fennmaradt egy szintén 18. századi festménysorozat, amely 11 magyarországi kegyhely kegyképét ábrázolja; ezen a "Váthi Szent Kuti Csudálatos Boldogasszony" fatáblán, festményként, rátétek nélkül látható. Ez alapján a kegykép eredetileg minden bizonnyal festmény lehetett, amit később hímzett és fém rátétekkel láttak el. A kép típusa eredetileg a messinai Madonna della Lettera lehetett. A spanyol királyság és Szicília kapcsolatai révén érthető a típusnak a váti kegykép hagyományában is szereplő elterjedése. A képet valamely ünnepi alkalomra öltöztethették és koronázhatták. A hímzés akár 19. századi is lehet; a képen jelenleg látható csillagos rátét, valamint a kegykép variációi Szicíliában több helyen megtalálhatók, de a hímzés mégis inkább, helyi, magyarországi munka lehet. A kegykép tehát egy számottevő barokk kori magyarországi kegyhely kegyképe, amely viszonylag jó állapotban maradt fenn, és a köré épült – szellemi örökségi értéket is jelentő – kultusz lenyomataként is értékelhető, ezért a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan elemének számít. |
|
|
|
|
|
