| MEGNEVEZÉS: |
Korsós nő, 1950 |
| KOR: |
1950 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
fém, mészkő |
| TECHNIKA: |
faragott |
| MÉRET: |
magasság: 400.00 cm |
| LEÍRÁS: |
Jobb vállán korsót tartó egészalakos nő szobra, felsőteste mezítelen, derekára lepel van kötve. A szobor kocka alakú talapzatának párkánya fogazatos, alatta három oldalon dombormű: tiszalöki vízlépcső, két önjáró gőzös uszály, öntözőcsatorna zsilippel. Alul, a posztamens kannelúrázott részén csapok emelkednek ki, ezalatt kerek kútkáva. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A szobor önkormányzati tulajdonosa 2015 elején szakmai állásfoglalás céljából kereste meg a hatóságot, a védési eljárás ennek nyomán indult meg. Pándi Kiss János 1923 és 1925 között a Budapesti Iparrajziskolában, 1926-tól 1939-ben pedig Rómában végezte tanulmányait, illetve szobrászműhelyekben segédkezett. Köztéri szobrai és épületdíszítő művei munkásságának jelentős részét képezik, és kiemelkedő szobrászati darabok, ahogy a Korsós nő is. Pándi Kiss művészetének középpontjában a tökéletesen megformált test, a humánummal és életörömmel áthatott ember állt, ez az alkotás is ebben a szellemben fogant. A kút funkciójával szoros összefüggésben megjelenő korsós nőalak továbbá gazdag szimbolikát is hordoz (például az élet forrása). A szobor posztamensének domborműve a Kvassay-zsilipet ábrázolja. Az alkotást eredetileg ezért is helyezték el a Kvassay-zsilip közelében, a IX. kerületben, a Kvassay Jenő út 1. szám alatt, a csepeli bekötőút elején a Vízügyi Tudományos Kutatóintézet (VITUKI), későbbi nevén Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet kertjében, ahol a térrendezési munkálatok megkezdéséig állt. A szobor felállításának éve (1950) a szocreál művészeti diktatúra korszakára esik, az alkotás mégsem a szocialista realista követelményrendszer szellemében fogant. Pándi Kiss János a római Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként az itáliai novecento reneszánszot idéző neoklasszicizmusának törekvései követendő példát nyújtottak számára és az életmű jelentékeny részét képező szobrok az itáliai tartózkodás élethosszig tartó impressziójáról tanúskodnak. Parkokban, emlékműveken, erkélyeken megjelenő emberalakjainak, domborműveinek kialakítása során egyértelműen az ókori görög-római szobrászati formaelemek tradícióiból merített. A kutatás a Korós nő c. alkotáshoz hasonló jellegű munkát a magyarországi köz- és magángyűjteményekben nem ismer, szimbolikus értéket is hordozó egyedisége, valamint vízügytörténeti és helytörténeti jelentősége miatt, a magyar kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan alkotása. |
|
|
|
|
|
