| MEGNEVEZÉS: |
Assisi Szent Ferenc |
| KOR: |
18. század első fele |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
vászon |
| TECHNIKA: |
olaj |
| MÉRET: |
magasság: 220.00 cm; szélesség: 127.50 cm;
egyéb méret(ek): díszkerettel: 258x154 cm |
| LEÍRÁS: |
Nyilvánosan is megtekinthető: Barátok Szent Anna templom (oratórium), 7020 Dunaföldvár, Rákóczi u. 3.
Az oltárkép az ugyanitt található Immaculata Ádámmal és Évával c. Schervitz festmény párdarabja. Carlo Monaldi 1725-ös Szent Ferenc szobra (római Szent Péter Bazilika) alapján készült. Középen Assisi Szent Ferenc sötét szerzetesi ruhában áll, baljában könyvet, jobbjában keresztet tart. A könyvön latin felirat látható: REGULA ET VIT / FF. MIN. / FRANCISCUS PROMITTIT OBE / DIENTIAM ET / REVERENTIAM / DO. PP. ET / ECLESIAE / ROMANAE. Két oldalán és a feje fölötti felhőkben szárnyas angyalok helyezkednek el. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A festmény 2020 novemberében kiviteli engedélyezés során került a hatóság látókörébe, a Szabadkai Városi Múzeumban rendezett „Schervitz Mátyás (1702-1771) budai festő” című kiállítására szánt kölcsöntárgyként. A kiállítást megelőző restaurálás alatt azonban fény derült rá, hogy nem Schervitz alkotásról van szó. Az oltárkép jelenleg a dunaföldvári Barátok Szent Anna templom oratóriumán van elhelyezve. A ferencesek 1736-1786 között építették a templomot, a festmény pedig a 18. század első felében készülhetett, és valószínű, hogy korábban a templom Szent Ferenc oltárát díszítette, így az eredeti barokk berendezés részét képezi. Szintén az oratóriumon található a festmény párdarabja is, egy Immaculata Ádámmal és Évával kép, amelyet – ahogyan a templom fő és mellékoltárát is, Schervitz Mátyás budai festő készített. Az Assisi Szent Ferencet ábrázoló festményt viszont egy ismeretlen magyarországi festő készítette, de formailag valószínűleg Schervitz igazította egymáshoz a két oltárképet, még egyforma díszkeretet is kaptak. Valószínűsíthetően a római festőnek Carlo Monaldinak (1683-1760) a római Szent Péter-bazilikában található Assisi Szent Ferencet ábrázoló márványszobra (1725) alapján készülhetett a kompozíció. A szobron a szent által tartott könyv szövege jelenik meg a festményen is, csak más rövidítésekkel és tagolásokkal. Mivel az oltárkép egy késő barokk magyarországi festő műve, valamint egy ma is álló barokk műemléképület eredeti ingó tartozéka, a magyarországi késő barokk egyházi művészetben betöltött szerepe, helytörténeti jelentősége és a műemlék épülethez fűződő kapcsolata miatt kulturális örökségünk kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan emléke. |
|
|
|
|
|
