Műtárgy-nyilvántartási azonosító:
Gyűjtemény-nyilvántartási azonosító: 300231
Rendeltetés és tárgyfajta:
MŰVÉSZETI ALKOTÁS; GRAFIKAI ALKOTÁS; EGYEDI GRAFIKA
vegyes technika
Jogi helyzet:
VÉDETT TÁRGYEGYÜTTES
Alkotó(k):
művész: Faragó (Fränkel) József (Esztergom, 1866 – Berlin, 1906)
MEGNEVEZÉS: Karikatúrák művészekről, politikusokról mappában, 55 db
KOR: 1890-es évek KELETKEZÉS HELYE:
ANYAG: papír
TECHNIKA: akvarell (vízfesték), ceruza, fedőfehér
MÉRET: magasság: 280.00 mm; szélesség: 205.00 mm
LEÍRÁS: Különböző korabeli közéleti és kulturális személyiséget ábrázoló karikatúra sorozat. A tárgyegyüttes elemei (55 tétel): 1) Ferenc József császár és Katharina Schratt, 1890-es évek (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6440); 2) I. Ferenc József és Tisza Kálmán, 1890-es évek (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6441); 3) Habsburg–Lotaringiai Rudolf főherceg, 1890-es évek (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6442); 4) Karl Marx, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6443); 5) II. Miklós cár, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6444); 6) Albert monacói herceg, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6461); 7) Lord Herbert Horatio Kitchener, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6462); 8) Sir Edward Hobart Seymour, angol admirális, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6463); 9) Wilhelm vonTegetthoff admirális, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6490); 10) Georg von Ramberg tábornagy, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6491); 11) William Booth generális, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6544); 12) August Bebel és Ferdinand Lassalle politikusok, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6546); 13) August Bebel, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6547); 14) Van der Velde, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6550); 15) Friedrich Nietzsche, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6552); 16) Arthur Schnitzler és Hugo von Hofmannsthal, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6553); 17) Georg Wilhelm Friedrich Hegel, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6554); 18) Leo Slezak, tenorista, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6564); 19) Friedrich von Flotow zeneszerző, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6568); 20) Emil von Sauer zongorista, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6570); 21) Madame Humbert, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6762); 22) Albert angol herceg, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6767); 23) Thomas Alva Edison feltaláló, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6773); 24) Mark Twain, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6778); 25) Enrico Caruso tenorista, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6785); 26) August Strindberg, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6803); 27) Henrik Ibsen, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6815); 28) Pjotr Iljics Csajkovszkij, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6820); 29) Maurice Maeterlinck Nobel díjas író, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6826); 30) Tóth Vilmos belügyminiszter, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6832); 31) Istóczy Viktor, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6837); 32) Prof. Dr. Apáthy István, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6841); 33) Goldziher Ignác, orientalista, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6845); 34) Gróf Zichy Jenő, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6853); 35) Gróf Szapáry László fiumei kormányzó, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6860); 36) Leon Ritter von Biliński, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6864); 37) Báró Podmaniczky Frigyes, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6868); 38) Lánczy Leó bankár, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6872); 39) Gróf Lónyay Elemér, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6875); 40) György Endre földművelésügyi mininszter, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6942); 41) Gróf Szapáry Pál pénzügyminiszter, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6945); 42) Báró Kaas Ivor, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6949); 43) Teleszky István, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6954); 44) Vázsonyi Vilmos, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6958); 45) Ugron Gábor, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6962); 46) Jeszenszky Sándor, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6966); 47) Gorove István politikus, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6970); 48) Wekerle Sándor, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6974); 49) Görgey Artúr, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6978); 50) Újházi Ede, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 6982); 51) Dr. Baron Ottó Schwarzer, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 7093); 52) Pulszky Ágost, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 7098); 53) Madách Imre, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 7102); 54) Gárdonyi Géza, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 7111); 55) Táncoló magyar pár, 1890–1899 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 7119).
JELZÉS: jobbra lent: "Faragó"
JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: Az 55 darabból álló rajzegyüttes 2016 júniusában egy budapesti aukciósház árverésén került a Műtárgyfelügyelet látókörébe. A védett kulturális javak között nyilvántartott 273 darab Faragó József alkotta, a 19–20. század fordulója körüli politikai, tudományos és kulturális élet szerepelőit megörökítő, egyedileg védett rajzok közül – a korábbi nagyobb csoportból leválasztva – 55 darab szerepelt egyetlen árverési tételként. Az egyedileg védett rajzokra a Műtárgyfelügyelet az együttes minél teljesebb egyben tartása érdekében védett tárgyegyüttessé nyilvánítási eljárást indított. A szakértőként kirendelt Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria szakvéleményéből kiderült, hogy 1985-ben a 273 darab rajzból 136-ot megvételre ajánlottak a múzeumnak. A vásárlás ugyan meghiúsult, azonban a felajánlott 136 rajzon kívül további 137 rajzot (összesen 273 darab) egyedi tárgyakként (az akkori törvényi szabályozás szerint: muzeális emlékként) védetté nyilvánították. A művészi igénnyel született karikatúra a 19–20. század fordulójának egyik kiemelkedő műfaja volt. Az ekkor készült alkotások – művelődés- és társadalomtörténeti jelentőségük mellett – kimagasló művészeti-esztétikai értékkel is rendelkeznek. Faragó József (1866–1896) életművében – a sokszorosított grafikák mellett – a legjelentősebb műcsoportot a karikatúrák képezik, amelyeket már kortársai, a művészek és kritikusok is nagyra tartottak és elismerő szavakkal méltattak. A Faragó-életmű gazdagságához képest elenyésző számban maradtak fenn egyedi rajzok, különösen ritkának számítanak az egy tömbben megőrzött, nagyobb, összefüggő sorozatok, így a művész monográfusai, a történészek és művészettörténészek, illetve a műfaj kutatói – eredeti művek hiányában – leginkább az általában egyszínnyomású reprodukciókra támaszkodhatnak. Faragó 273 lapos karikatúra-sorozata, és annak külön egységként megőrzött 55 tétele e műfajnak kiemelkedő, a tusrajzokat színes festékkel gazdagító produkciója, amely így összességében a művész egyik legjelentősebb karikatúra-sorozatának tekinthető. Faragó József a magyar és európai szellemi és politikai elit tagjait szinte a teljesség igényével megörökítő, igen nagyszámú, egyedi rajz-sorozata egységes felfogásával, esztétikai minőségével is kiemelkedik a korszak hasonló alkotásai közül, ugyanakkor mind a művészettörténet, mind a művelődés-és társadalomtörténet szempontjából egyedülállónak tekinthető, ezért a tárgyegyüttes kulturális örökségünk kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan együttesének tekintendő.