| kibocsátó: I. Ferenc József, Habsburg (Bécs, 1830 – Bécs, 1916);aláíró: Gołuchowski, Agenor Romuald, gróf, id. (Skała Podolska, 1812 – Lemberg, 1875) |
| MEGNEVEZÉS: |
I. Ferenc József osztrák császár által kiadott birodalmi bárói címereslevél Gaál Lajos tábornok részére. (Kelt: Bécs, 1860. július 19.) |
| KOR: |
1860. július 19. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Bécs |
| ANYAG: |
pergamen |
| TECHNIKA: |
kézírás, tinta, festett |
| MÉRET: |
magasság: 37.00 cm; szélesség: 28.00 cm; terjedelem: 7.00 oldal |
| LEÍRÁS: |
Könyv alakban, az uralkodó és gróf Agenor Gołuchowski belügyminiszter aláírásával. Címerfestéssel és címerleírással. Német nyelven, vörös bársonykötésben, rajta arany vaknyomásos ornamentika és az osztrák birodalmi középcímer, zsinóron függő fém tokba helyezett viaszpecséttel. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
I. Ferenc József osztrák császár által kiadott birodalmi bárói címereslevél Gaál Lajos tábornok részére. (Kelt: Bécs, 1860. július 19.) egy 2018 februárban rendezett budapesti árverésen bukkant fel. A védési javaslat és a szakértői vélemény a Magyar Nemzeti Levéltártól érkezett. A Gaál Lajos [Ludwig] (Újbars, 1810 – Baden, 1877) tábornoknak kiállított címereslevél a tipikus címeres nemeslevelek közé tartozik. Az oklevelet könyv alakban, a jogosító iratok esetében kötelező módon pergamenre írva adták ki, az uralkodó arany zsinóron ráfüggesztett, díszes fémtokos császári pecsétjével megerősítve. Az irat kiállítása a Ferenc József idején bevett díszítéssel és igényes kalligráfiával történt. A német nyelvű, a megszokott formulákkal építkező szöveg szerint Ferenc József király Gaál Lajost és mindkét nembéli törvényes utódait érdemeiért báróvá emelte. Az oklevelet a király saját kezű, az utolsó oldalon a szöveg alatt látható aláírásával hitelesítette, és belügyminisztere, gróf Agenor Goluchowski ellenjegyezte. Gaál Lajos 1859. december 17-én a vaskorona és a pápai Szent Gergely-rend II. osztályú vitéze lett, és mint ilyen, 1860. július 19-én osztrák bárói rangra emelkedett. A kedvezményezett hadi tettei közül a címereslevél kiemeli, hogy a szabadságharcban császári oldalon harcolt, majd részt vett az olasz-osztrák háborúban. Felesége Pocorny Mária (Bécs, 1810 – Brunn, 1873). 1835-ben kötött házasságukból két gyermek született, Gaál Nándor Lajos Antal József (1837) és Gaál Mária Ludovika Hedvig (1846). Az adományozott a gyulai Gaál család sarja, melynek egyik ősének a Békés megyei Gyula városában érdemeiért már Hunyadi János kormányzó két udvartelket adományozott, innen ered a család gyulai előneve. A famíliát az adományban Mátyás király özvegye, Beatrix királyné is megerősítette. A családból Gaál János 1655. május 14-én III. Ferdinánd magyar királytól megerősítő címereslevelet nyert. A Somogy megyei eredetű família tagjai számos megyébe elszármaztak: 1754/55. évi országos nemesi összeíráskor Tolna megyében Lászlót és Gáspárt jegyezték fel, mint kétségtelen nemeseket, de Bars megyében is találunk családtagokat a 18. század végén, 19. század elején, akik igazolták nemességüket. Az alapvető családtörténeti szakirodalmi tételek közül Siebmacher, Nagy Iván és Kempelen Béla is ismeri a családot. Az osztrák bárói nemesség- és címeradományok általában nem tekinthetők hungarica anyagnak, de jelen esetben az adományos egy nagy múltú magyar család sarja, aki a Habsburg-ház oldalán vett részt az 1848-1849-es szabadságharcban, így az oklevél mégis közvetlen magyar kultúrtörténeti vonatkozásokkal bír. A címereslevél a magyar politikatörténet, társadalomtörténet, hadtörténet, családtörténet és művészettörténet, valamint a diplomatika, és ezáltal a magyar kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan levéltári forrása. |
|
|
|
|
|
