Műtárgy-nyilvántartási azonosító: 326906
Gyűjtemény-nyilvántartási azonosító:
Rendeltetés és tárgyfajta:
DOKUMENTÁCIÓ; ÍROTT / NYOMTATOTT (KÉZ- ÉS GÉPIRAT); MAGÁNIRAT
levél
Jogi helyzet:
VÉDETT
Alkotó(k):
író: Leipnik L. Nándor (Leó Nándor, Lipót Nándor) (Temesvár, 1869 – Budapest, 1944)
MEGNEVEZÉS: Leipnik L. Nándor miniszteri megbízott autográf beszámolója Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszternek. (Kelt: London, 1910. július 20.)
KOR: 1910. július 20. KELETKEZÉS HELYE: London
ANYAG: papír
TECHNIKA: kézírás, tinta
MÉRET: terjedelem: 4.00 oldal
LEÍRÁS: Tartalma: Megbízatásának megfelelően a levél írója beszámol arról, hogy a francia és angol sajtóban milyen kép él a magyar viszonyokról. A francia viszonyokról megállapítja, hogy a sajtó nem ellenséges, inkább az ismerethiány miatt negatív. A francia nyelvű tájékoztatás feladatát emeli ki, majd megjegyzi: "... a Párizsban élő románok is írnak a francia lapokba és ott különösen a nemzetiségek elnyomatásáról panaszkodnak." Az angol helyzettel kapcsolatban kiemeli, hogy a kormány és a sajtó is barátságos alapvetően, de a szláv propaganda rendkívül erős. Nagyon részletesen ír Seton Watson magyarellenes tevékenységéről. Számos javaslatot fogalmaz meg alapos, kimerítő elemzésben.
JELZÉS:
JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: Leipnik L. Nándor miniszteri megbízott autográf beszámolója Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszternek. (Kelt: London, 1910. július 20.) egy 2017 decemberében rendezett budapesti árverésen bukkant fel. A védési javaslatot és a szakértői véleményt a Magyar Nemzeti Levéltár küldte meg a műtárgyfelügyeleti hatóság részére. A kézzel, tintával írt 4 oldal terjedelmű levél, félhivatalos iratnak tekinthető, mert bár a kereskedelemügyi miniszternek címezték, de nem iktatták, így nem tartozik a Kereskedelemügyi Minisztérium regisztratúrájába, nem közirat. Megbízatásának megfelelően a levél írója beszámol arról, hogy a francia és az angol sajtóban milyen kép él a magyar viszonyokról. Nagyon részletesen ír Seton Watson magyarellenes tevékenységéről. Számos javaslatot fogalmaz meg alapos, kimerítő elemzésben. A levélíró Nyugat-Európában élő, rendkívül sokoldalú újságíró. Leipnik működéséről sokat elmond, hogy valamikor a levél születése környékén (1909-1911 között) ismerkedett meg és alakított ki tartós barátságot a modernkori brit diplomácia egyik atyjával, Sir William Howarddal. Mindketten a központi hatalmakat vezető Németország – még szövetségeseire is – veszélyesnek és károsnak ítélt politikájára igyekeztek felhívni a figyelmet. A levél fényt vet egyrészt az 1910-es évek közéleti kérdéseire, másrészt a mai magyar köztudatban méltatlanul kevéssé jelen lévő Leipnik L. Nándor figyelemre méltó tevékenységének egy jellegzetes szeletét is rögzíti. Egyes jelenkori történészek szerint 1910 a dualizmus korábbi évtizedeitől alapvetően eltérő új korszakot nyitott meg, sok, a korábbi esztendőkhöz képest is minőségi változással, újszerű társadalmi és kulturális folyamatokkal, mely korszak kiemelt tanulmányozást érdemel. A levél címzettje, Hieronymi Károly mérnök, miniszteri pozíciót többször is betöltő politikus. A levél születése idején, 1910-11 között, haláláig kereskedelemügyi miniszterként tevékenykedett, mialatt többek között megvalósította a vízművet, jelentősen javítva Budapest vízellátási viszonyait. E levél segítségével a miniszteri hivatalt betöltő Hieronymi Károly, mint csúcspozícióban lévő politikus közéleti érdeklődésére is következtethetünk. A levél az 1910-es évek közéletének ritka, pótolhatatlan, más forrásból megismerhetetlen, egyedi dokumentuma, illetve a Kereskedelemügyi Minisztérium (1889-1935) iratanyagának elpusztulása miatt a címzett miniszteri működésére vonatkozó rendkívül ritka korabeli irat, a magyar történettudomány kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan levéltári forrása.