| MEGNEVEZÉS: |
Mitológiai tárgyú pannósorozat (10 festmény) az egykori Ádám Károly-házból, 1876 |
| KOR: |
|
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
vászon |
| TECHNIKA: |
olaj |
| MÉRET: |
|
| LEÍRÁS: |
A festménysorozat az egykori Sándor (ma: VIII. Bródy Sándor) utca 4. sz. alatti Ádám Károly-palota faburkolatos emeleti szalonja számára készült 1876-ban. Az arany hátterű, szimmetrikus, a centrális perspektíva szabályait figyelembe vevő kompozíciókon látható alakok a képsíkkal párhuzamosak, plasztikusak, talajhoz kötöttek. Harmonikus megjelenésük Lotz első alkotói korszakának jellegzetességeit tükrözi. A megrendelő, Ádám Károly textilkereskedő a kor arisztokrata megrendelőihez hasonlóan mitológiai tárgyú programot igényelt, ám a pannókból kirajzolódó gondolatiság túlmutat a két fő alak, Apollón és Bacchus ellentétének szokványos megfogalmazásán, amelyben Apollón az értelem jegyében kibontakozó harmóniát, Bacchus pedig az ösztönöket felkorbácsoló, érzéki művészetet jelképezi. Itt - Ámor hangsúlyos szerepeltetésével - a művészet e két arculata helyett inkább a művészetek és a szerelem eszmei összetartozását hangsúlyozza a művész.
Az egykori Ádám-palota belső tere a kor egyik legfinomabb ízléssel kiképzett enteriőrje volt. Az épület 1945-ben súlyos károkat szenvedett. A sorozat már ezt megelőzően Delmár Emil (1876-1959) műgyűjtő tulajdonába került, aki a budapesti Széchenyi utca 8. sz. alatti házának ebédlőjében helyezte el azokat. Később a sorozat a budapesti műkereskedelembe került.
Az eredeti helyéről elszármazott képsorozat az egykori pesti palotanegyed egyetlen, szinte teljes egészében fennmaradt nagyszabású képsorozata, amely jelenleg is egy kiemelten reprezentatív térben - a budai Sándor-palota ún. kis empire szalonjában - kapott helyet. A tíz festmény közül kilenc, valamint a mennyezeten elhelyezett, az 1880-as években készült allegorikus Lotz-pannó (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 12471), a Sándor-palotának a köztársasági elnök részére történt restaurálása és berendezése során, 2002-ben került a műkereskedelemből jelenlegi helyére. Az egykori Ádám Károly-házból származó tizedik kép (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 5732) megvásárlására később, a 2010-es években nyílt lehetőség.
A tíz festmény jelenlegi elhelyezése a lehetőségekhez képest az eredeti programot követi. A terem ablakkal szembeni hosszú falán, a bejárat felett Galatea diadala (6097) látható, a két rövid fal közepén A három Grácia (6096) illetve Bacchus és Ariadné jelenete (6101). Utóbbi két jelenetet két-két kisebb festmény keretezi, ezeken akantuszos indadíszek között mitológiai alakok jelennek meg: A három Grácia körül Pallasz Athéné illetve Héphaisztosz (6103, 6108), Bacchus és Ariadné körül Faun és nimfa kecskével illetve Baccháns és Bacchánsnő párduccal (6110, 6119). Az egykor a Galathea-képet keretező Hercules és Hébé, illetve Ámor és Psyché ábrázolás (6121 és 5732) a terem ablak felőli oldalára került, kiegészítve az Ádám Károly-ház ablak felőli oldalán volt Hermész képpel (6120). Ennek egykori párja, amely Iriszt ábrázolja, nem került a Sándor-palotába (ez 5190. azonosítóval szerepel a védett kulturális javak nyilvántartásában). |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
|
|
|
|
|
|
