| MEGNEVEZÉS: |
"A rigófészekhez" cégér, 1938 |
| KOR: |
1938 |
KELETKEZÉS HELYE: |
Győr |
| ANYAG: |
vas, vörösréz |
| TECHNIKA: |
kovácsolt, hajlított, borított |
| MÉRET: |
magasság: 90.00 cm; szélesség: 95.00 cm; hosszúság: 90.00 cm;
egyéb méret(ek): földtől való távolsága: 320 cm |
| LEÍRÁS: |
Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: 9022 Győr, Liszt Ferenc u. 14.
A sarokfal síkjából, ovális fém alapból kinyúló, három vékonyabb ágra bomló tölgyfaág. A középső, ugyancsak háromfelé ágazik, makkokkal és levelekkel borított, végén fészekben ülő rigóval. A két szélső ág két kisebb makktermés után egy-egy nagyobb makkban végződik, melyek nyílásában eredetileg a rigófészket megvilágító izzókat helyezték el. Az ovális alaplap alatt lemezből felépített írásszalagon A RIGÓFÉSZEKHEZ felirat található. |
| JELZÉS: |
ovális alapzaton alul: "Schima B. 1938" |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A győri Rigófészek cégér védésére 2016 őszén magánszemélytől érkezett védési javaslat a műtárgyfelügyeletre. Az alkotó Schima Bandi neves iparművészként 1919-ben, a Csehszlovákiához került Pozsonyból telepedett át Győrbe, ahol néhány évig folytatta tanári működését Fa- és Fémipari szakiskolában, majd 1926-tól önálló iparművészként tevékenykedett. A város művészeti és kulturális életében kezdettől fogva tevékenyen jelen volt. 1922-től a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat tagjaként minden kiállításukon részt vett, alkotásaival minden alkalommal nagy feltűnést keltve. Hosszú éveken keresztül (1922-1937) a Társulat művészeti titkáraként nem csak kiállítóként, hanem kiállítás szervezőként és rendezőként is fontos szerepet töltött be. A város életében új színfoltot jelentő művészt kezdetben elhalmozták megrendelésekkel, de az 1929-1933-as világválság visszavetette a megrendelési kedvet, és ettől kezdve folyamatosan megélhetési nehézségekkel küzdött. Köztéri megrendelést keveset kapott, mindössze három köztéri alkotása ismert Győrben (Aranyhajó cégér, és a Dunakapu téren álló Vaskakas díszkút mellett az itt tárgyal Rigófészek-cégér). Ezért jelentett számára kárpótlást, amikor 1938 októberében Tőke Béla fűszerkereskedő megbízta a Rigó Ferenctől megvásárolt, Rigófészek üzlet új cégérének megalkotásával, amelyet ő egy hónap alatt teljesített, hiszen felszerelésére már november elején sor került. A kutatás jelenlegi állása szerint életművében ez az első cégér, így szerepe mindenképpen jelentős munkásságában. Győr sajnálatosan szegény eredeti helyükön megőrzött cégérekben: mindössze öt eredeti helyén megmaradt cégérről van tudomásunk, a többi jórészt múzeumba került, vagy megsemmisült. A Rigófészek cégér a megmaradt cégérek közül kiemelkedik művészi igényessége miatt is. Az egykori virágzó győri kiskereskedelmet idéző helytörténeti jelentőségét a művészi mivoltán túl fokozza az a tény is, hogy a művész a két részből álló rigófészek elemben egy saját kézzel írott és kötött „időkapszulát” is elhelyezett, amelyben önéletrajzán kívül számos fotó mutatja be munkásságát, valamint kitér az 1938. év október-novemberi politikai helyzetére, az első Bécsi döntéssel kapcsolatos érzéseire. (A szerencsésen megőrzött és megtalált időkapszulát a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gyűjteménye őrzi.) A fentiek alapján megállapítható, hogy a cégér a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan eleme, mert az alkotó életművének és Győr város hely- és kultúrtörténetének jól dokumentált, meghatározó jelentőségű, emblematikus tárgyi emléke. |
|
|
|
|
|
