| MEGNEVEZÉS: |
Budapest Modell |
| KOR: |
1976-tól |
KELETKEZÉS HELYE: |
Budapest |
| ANYAG: |
fenyőfa, diófa |
| TECHNIKA: |
furnérozott |
| MÉRET: |
egyéb méret(ek): alapterület: kb. 250 m2 |
| LEÍRÁS: |
A Budapest Modell Budapest belső kerületeit (észak-déli irányban az Árpád-hídtól a Déli összekötő vasúti hídig (Lágymányosi-hídig), míg kelet-nyugati irányban keleten (Pest) a Keleti pályaudvar, Baross tér vonala az ábrázolt határvonal, míg nyugaton (Budán) a Gellért-hegy hátsó lejtője, Déli Pályaudvar vonala) ábrázolja 1: 500 léptékben. Az épületeket nagy többségében tömbszerűen, de jól felismerhetően, míg a jelentősebb épületeket (Parlament, Halászbástya, Mátyás-templom, Bazilika, Új Nemzeti Színház, Pesti Vígadó, Nemzeti Múzeum, Iparművészeti Múzeum stb.) finom részletességgel kidolgozva ábrázolja.
A modell épületei amerikai diófából készültek, míg az alap, a területek amerikai furnérból, az utcák és a terek fenyőfurnérból készültek. A budai oldal domborzata méretarányosan követi a hegyek és dombok vonalát.
A teljes modell kb. 250 nm, amely alapterület 167 db 120x80 cm-es önállóan is felállítható raszterből áll, melyek négy-négy felrögzíthető lábbal és egymáshoz csavarozva állíthatók fel.
1976-ban a Fővárosi Tanács VB. Városrendezési és Építészeti Főosztályának kezdeményezésére épült. Létesítésének eredeti célja – amely máig sem változott –, hogy a különböző városfejlesztési és városrendezési elképzeléseket, beépítési javaslatokat a makettbe illesztve véleményezhető legyen azok alkalmazkodása a meglévő városi környezethez. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A Budapest makett 2015. júniusában került a műtárgyfelügyeleti hatóság látókörébe a műtárgy időszakos kiállítása kapcsán. A modell létrehozását Polónyi Károly (Gyula, 1928 – Budapest, 2002) építész-várostervező, a Fővárosi Tanács Városrendezési Főosztályának vezetőjeként 1970 táján az elsők között vetette fel. Létrehozásának célja az volt, hogy illusztrálja a különböző városrendezési és városfejlesztési elképzeléseket úgy, hogy a beépítési javaslatok a már meglévő városi szövetbe illesztve elemezhetők legyenek. 1976-ban kezdődött a modell megvalósítása a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat Modellező Üzemében, ahol 1990-ig folyamatosan épült. A rendszerváltás és a vállalat megszűnése után a néhai üzem egyes munkatársai hozták létre a Modell-Art Képzőművészeti Kivitelező Kft-t, amely a munkát továbbvitte. A források csökkenése miatt azonban csupán évi néhány, fontosnak tartott épülettel egészült ki a makett (például a Rendőrpalota, a Művészetek Palotája és a Nemzeti Színház épületével), csak a legalapvetőbb állagmegóvási munkákat tudták elvégezni, és további problémát jelentett, hogy a kerületek rendszertelenül szolgáltattak adatokat az adott területen folyó építési vagy bontási munkákról. A maketten ezért előfordulnak olyan elemek, amelyek egy adott épületnek nem a megvalósult formáját mutatják, hanem egy tervváltozatát. Sőt, olyan koncepciók is megformálásra kerültek, amelyek egyáltalán nem épültek meg – ezeket az épületmodelleket külön tárolják. Ugyanakkor az is feltűnő, hogy különböző területek nem minden esetben ugyanazt az időbeli állapotot mutatják. Ezeket a hiányosságokat és anomáliákat mérték fel 2014-ben, és egy olyan katalógus rendszert készítettek el, amelynek segítségével a teljes modell rövid idő alatt könnyedén összeállítható. A védési eljárásba bevont Építészeti Múzeum a szakvéleményében a makett jelentőségét nemzetközi viszonylatokban is vizsgálva megállapította, hogy a Budapest Modellnek a magyar építészeti, illetve építészettörténeti kontextusán túl nemzetközi relevanciája is van. Ugyanis beleilleszkedik abba a tendenciába, amelynek keretében a világ nagyvárosaiban hasonló városmaketteket készítettek a fejlesztési tervezetek modellezése és bemutatása céljából. Ugyanakkor párhuzamba állítható kiállítási célra készült városmodellekkel is. Ezeknek egy része elkészülésük és kiállításuk pillanatában ugyan egy konkrét állapotot rögzített, később sor kerülhetett aktualizálásukra is. Ilyen például New York fából, papírból és műanyagból készült Panorama of the City of New York elnevezésű makettje, amelyet az 1964. évi New York-i világkiállításra készítettek, és amely jelenleg a Queens Museumban van kiállítva, vagy a szintén az 1960-as években készült Moszkva makettje, melyet viszont – az ellenséges politikai vagy katonai felhasználástól tartva – a nagyközönségtől elzárva, titokban őriztek, és csak 1993-ban hozták nyilvánosságra. Bár más nagyvárosok makettjeitől eltérően a budapestinek nincs állandó bemutatási helye, az elmúlt évtizedekben történt kiállításai a főváros több kiemelt helyszínén (Városháza Díszterme, Műegyetem központi aula, Bálna Budapest, Várkert Bazár) mégis ismertté tették a közönség körében is. A modell kidolgozottsága is árulkodó, hiszen a maketten azon épületek kerültek részletesebb (az épület tömegén túl a homlokzati részleteket is bemutató) kidolgozásra, melyeket az adott időszakban bármilyen szempontból jelentősebbnek ítéltek. A modell mindezen értékén felül napjainkra veszélyeztetetté vált, hiszen a számítógépes mérnöki, modellezési technológiákkal eredeti rendeltetését már elveszítette. A Budapest Modell tehát egyedülálló ingó örökség, amely Budapest városfejlődésének egy jelentős szakaszát dokumentálta, illetve – töredékesen bár, de – követte a közelmúltig. Fontos tehát a várostörténet és építészettörténet szemszögéből, ugyanakkor kordokumentum, amely az 1970-es évek demonstrációs eszközeiről ad markáns képet ad, melynek a korban nemzetközi párhuzamai is ismertek a világ nagyvárosaiban. Ezért mint egyedülálló építészettörténeti kordokumentum és nemzetközi párhuzamokkal is rendelkező iparművészeti alkotás kulturális örökségünk kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan elemének kell tekinteni. |
|
|
|
|
|
