| MEGNEVEZÉS: |
Onomastikon medicinae. Strasbourg, 1534 |
| KOR: |
1534 |
KELETKEZÉS HELYE: |
Strasbourg (Strassburg) |
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
kézírás, tinta, nyomtatott, pergamen kötés, fametszet |
| MÉRET: |
egyéb méret(ek): [372] p. |
| LEÍRÁS: |
Onomastikon medicinae, continens omnia nomina herbarum, fruticum, suffruticum, arborum, sentium, seminum, florum, radicum … ex optimis, probatissimis, & vetustissimis Autoribus, cum Graecis, tum Latinis, Opus recens, nuper multa lectione Othonis Brunfelsis. Praescriptis Operi Tabulis nominum Anatomie, & egritudinum totius corporis humani. Saladini item iudicio de Ponderibus Medicinalibus. Argentorati, Joann. Schott, 1534.
Szent Kozmát és Damjánt ábrázoló egész oldalas fametszettel. Aláhúzásokkal, lapszéli jegyzetekkel. Korabeli pergamenkötésben.
Az első összefoglaló orvosi lexikon ritka első kiadása. |
| JELZÉS: |
A címlapon jobbra fent régi tulajdonosi bélyegző lenyomata felirattal: "Herenyi Dr. GOTHARD ISTVÁN KÖNYVTÁRA". |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A budapesti antikvár árverésen 2016 áprilisában felbukkant régi könyv Otto Brunfels „Onomastikon medicinae” című, Strasbourgban, 1534-ben kiadott munkája. A példány címlapján régi tulajdonosi bélyegző lenyomata található „Herenyi Dr. GOTHARD ISTVÁN KÖNYVTÁRA” felirattal. A szerző, Otto Brunfels (Mainz, 1488 – Bern, 1534) német teológus, botanikus és orvos, Bernben tanult teológiát, majd belépett a karthauzi szerzetesrendbe Mainzban. Strassburgban protestáns hitre tért, neki tulajdonítják a „Catalogi virorum illustrium” című, 1527-ben megjelent, az evangélikus egyház történetét leíró első munkát. 1532-ben kezdett orvostudományi tanulmányokba Baselben, ugyanebben az évben Bernben az orvos és patikus lett, és itt is tevékenykedett haláláig. „Onomastikon medicinae” című munkája az első összefoglaló orvosi lexikon. Ebből a kiadásból Európában több példány is található, de magyarországi közgyűjteményben mindössze egyet őriznek. Az árverésen felbukkant példány a címlapon található bélyegzés szerint Gothard István tulajdonában volt. A Gothard-család története 1715-ig vezethető vissza, amikor Gothard Mihály a 17–18. századbeli Szombathely jelentős személyisége – tagja volt a városi tanácsnak, különböző városvezetői pozíciókat töltött be, polgármester, városvezetés feladatát is elnyerte – megkapta a nemesi oklevelet. Az ő fia volt Gothard Ferenc, a család tőkéjének megalapozója, melyet aztán hat gyermeke hol rövidített, hol pedig gazdagított a történelem során. Az ő egyik fia volt az a Gothard István, aki a mérnök-tudós csillagász Gothard Jenőnek és még két testvérének Gothard Sándornak és ifjabb Gothard Istvánnak volt az édesapja. Herényi (ifjabb) Gothard István (1869–1948) a Budapesti Tudományegyetemen 1893-ban orvosi tanulmányokba kezdett, majd ezt követően külföldre ment és ott művészetet tanult Berlinben, végül Párizsban telepedett le egy rövid időre. Egyiptomban is élt egy rövid ideig, ahol a tuberkulózissal foglalkozott, majd visszatért Párizsba. Az I. világháború ideje alatt sorhajó orvosként teljesített szolgálatot a Dunai flottánál. Egyiptomi tartózkodása alatt (1907–1908) jelentős, mintegy 300 kötetből álló gyűjteményt halmozott fel, melynek néhány darabja még ma is megtalálható a Savaria Múzeum gyűjteményraktárában. Gothard István könyvtárából több becses régi könyv került az Országos Széchényi Könyvtárba is 1938-ban, köztük egy igen értékes kolligátum, amely a 18. századbeli magyar újságmellékletek egyes éveit, illetve lapjait tartalmazza. A Gothard-családtól őriznek még komolyabb régi nyomtatványokat az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium könyvtárában, Szombathelyen, melyek mindegyike a 17–18. századi európai csillagászat alapművének számít. Otto Brunfels „Onomastikon medicinae” című, Strasbourgban, 1534-ben kiadott ritka orvostörténeti munkájának Herényi Gothard István tulajdonosi bélyegzését tartalmazó példánya, melynek Magyarországon csak egyetlen közgyűjteményi példánya ismert, a 19. és 20. századi magyar művelődés- és tudománytörténet, illetve a possessor munkásságának kutatása és könyvtárának rekonstrukciója szempontából máshonnan nem ismert adatokat tartalmazó könyvtári dokumentum, ezért a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan eleme. |
|
|
|
|
|
