| MEGNEVEZÉS: |
A türelmi rendelet allegóriája |
| KOR: |
1780-as évek |
KELETKEZÉS HELYE: |
Dunántúl |
| ANYAG: |
vászon |
| TECHNIKA: |
olaj |
| MÉRET: |
magasság: 70.00 cm; szélesség: 50.00 cm |
| LEÍRÁS: |
II. József türelmi rendelete (1781. október 25.) utáni új ikonográfiai típust reprezentáló karzatkép. A festmény felső részén kiterjesztett szárnyú, koronás egyfejű sas, szárnyai között az uralkodó félalakos portréja, alatta kormánypálca, kard és országalma. A kép közepén lebegő szalagon két soros, töredékes felirat: "Szárnyaival béföd [béfödetik, béfödött?] Egygyik a mást [nem kárhoztatja?]" A felirat alatt balról jobbra az evangélikus lelkész, tőle kicsit lejjebb egy zsidó rabbi, a lelkésszel egyvonalban katolikus pap, mellette a restaurálás során előkerült, feltehetően görög keleti lelkész, végül a református lelkész alakja látható. |
| JELZÉS: |
Jelzés nélkül |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A festmény kiviteli eljárás keretében került a hatóság látókörébe 2017-ben, melynek során a védetté nyilvánítást megindította. A mű egy vidéki evangélikus egyházközség tulajdonában volt, az 1970-es években rövid ideig kiállításon is szerepelt, jelentőségére már a 2013-ban elvégzett restaurálás során is fény derült. A festmény egy jól meghatározható történeti időszak dokumentuma, amikor a II. József féle rendelkezések alapján a protestáns felekezetek is országosan elismert, bevett vallássá váltak. Az ábrázolás egy a II. József féle uralkodói propaganda célokat szolgáló érme alapján készült, amelyet 1782-ben alkotott Johann Leonhard Oexlein (Nürnberg, 1715 – Nürnberg, 1787), a nürnbergi születésű, Würzburgban, Bambergben és Mainzban működő éremkészítő és pecsétmetsző mester. Az érme ismert és népszerű lehetett a magyarországi evangélikusok között is, hiszen ismert egy úrvacsorai kanna, melynek fedelébe beforrasztva is megtaláljuk. Az érmén a császári hatalmat jelképező, egyfejű koronás sas karmában jogart, kardot és országalmát tart. Felette az Istent ábrázoló háromszög és szem sugározza be az érem egész felületét. Alatta három felekezet képviselője (evangélikus, katolikus és református) láthatóak. Az érem latin körirata: Sub alis suis protegit omnes (Szárnya alatt megőriz mindenkit). A sas karmában lebegő szalagon, illetve a három papi személy alatt egy másik latin felirat olvasható: In Deo ecce amici. 1782. (Istenben íme barátok. 1782) A kép történeti jelentőségét két tény adja: egyrészt, hogy kevés olyan olajfestményt ismerünk, amely protestáns templomban lehetett, de nem oltárkép; másrészt az a különbség, amely a mintául szolgáló érme és a festmény között fellelhető. A festményen ugyanis már nem csak a három, hanem öt felekezet képviselője látható, bár azt sem zárhatjuk ki, hogy a két további lelkészalakot utólag festették a képbe. Az evangélikus és katolikus pap között, kicsit lejjebb megfestve zsidó rabbit látunk, a katolikus és református pap között csak a restaurálás során került elő a feltehetően ortodox (görög-keleti) pap körvonala. A mű fontosságát alátámasztják a legutóbbi években való kiállítási szereplései is (pl. Evangélikus Országos Múzeum, 2013, Kismarton, 2017). A „Türelmi rendelet allegóriája” a 18. századi hivatalos uralkodói propagandát szolgáló érem ábrázolása nyomán készült, azonban a hivatalos ábrázolás helyi viszonyok között értelmezett, kiegészített változata. Ikonográfiailag rendkívül ritka ábrázolás fennmaradt darabja, a magyarországi evangélikus egyház történetének is egy olyan időszakát idézi, amelyből kevesebb emlék maradt fenn. A magyar és egyetemes történelem és egyháztörténet kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan forrásértékű képzőművészeti alkotása. |
|
|
|
|
|
