| MEGNEVEZÉS: |
Szeráfi Szent Ferenc, 1733 |
| KOR: |
1732 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
vászon |
| TECHNIKA: |
olaj |
| MÉRET: |
magasság: 216.00 cm; szélesség: 147.00 cm |
| LEÍRÁS: |
A festmény Szent Ferenc stigmatizációjának jelenetét ábrázolja Alverna hegyén. A táji háttérben Szent Ferenc mögül érkezik a fény, körülötte gomolygó sötét felhők, sziklák. Az egészalakos, barna ferences csuhát és kötélövet viselő Szent Ferenc térdre ereszkedve, kitárt karokkal várja Krisztus szent sebeit, melyeket a kép bal felső sarkában a keresztre feszített szeráfi Krisztustól kap. A szeráfi Krisztus körül két angyalfej látható, csakúgy, mint Szent Ferenc jobb karjánál. A kép bal hátterében térdre rogyó alak a jelenetet figyeli. Szent Ferenc jobb térdénél nyitott evangélium látható, kilógó bal lábánál felirat: „P: ac C: D: Franciscus Josephus König Bonorum … / Vaciensum Provisor Meritissimus ex Pia Devotione, fieri Curavit (?) Anno 1733.” A festmény alsó részén felirat: „Signasti Domine Servum Tuum Franciscum.” |
| JELZÉS: |
jelzés nélkül |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A festmény 2017. márciusában kiviteli engedélyezés során került a hatóság látókörébe, a Szabadkai Városi Múzeumban 2017. decemberében megnyíló „Falkoner Ferenc (1737-1792) budai festő” című kiállítására szánt kölcsöntárgyként. A népszerű ferences téma igényes feldolgozása, különös tekintettel a kvalitásos tájháttér kidolgozására. Korábban a váci ferencesek templomának és kolostorának gazdag barokk berendezéséhez tartozott, amelyet felirata is megerősít. A templomot és vele együtt a kolostort 1721-ben kezdték építeni, és 1761-ben szentelték fel. A festmény ma is álló barokk műemlék épület eredeti ingó tartozéka, alkotójának meghatározása még a kutatás feladata. Ezért a magyarországi barokk egyházi művészetben betöltött szerepe, helytörténeti jelentősége és a műemlék épülethez fűződő kapcsolata miatt kulturális örökségünk kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan emléke. |
|
|
|
|
|
