Műtárgy-nyilvántartási azonosító: 326590
Gyűjtemény-nyilvántartási azonosító:
Rendeltetés és tárgyfajta:
MŰVÉSZETI ALKOTÁS; FESTÉSZETI ALKOTÁS; HORDOZHATÓ FESTMÉNY
festmény (táblakép)
Jogi helyzet:
VÉDETT
Alkotó(k):
művész: Hanisch, Mathias (Mátyás) (Prága, 1745 körül – Vukovár, 1806)
MEGNEVEZÉS: Marchiai Szent Jakab, 1793
KOR: 1793 KELETKEZÉS HELYE:
ANYAG: vászon
TECHNIKA: olaj
MÉRET: magasság: 73.00 cm; szélesség: 56.00 cm
LEÍRÁS: A sötétbarna háttér előtt jobb háromnegyed profilban ábrázolt, barna ferences csuhát viselő Marchiai Szent Jakab bal kezében mellkasához támasztott könyvre a bal kezében tartott kelyhét helyezi. A kehelyből kígyó ágaskodik kifelé és néz szembe vele. Az előtérben jobbra, asztalra fektetve érseki süveg látható, mely a pápa által felajánlott milánói érseki szék visszautasítására utal. A festmény alsó részén felirat olvasható: „S. Iacobus de Marchia Confessor, olim Guardianus Szegediensis, in Hungaria brevi tempore quinquaginta millia Haereticorum convertit, propinatum venenum ei non nocuit, a Duce Sfortia, ac totaCivitate induci haud potuit út Archi Episcopatum assumat. B.Gabriel Ferretti, nomen ejus in Coelis Scriptum vidit. A Sixto 4. Pont Neapolim missus, ubi ano 1476. Legationem Apostolica I morte termina vit. Festu est 27. Novem. D. Jacob. Szárics C.f.”
JELZÉS: jelzés nélkül
JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: A festmény 2017. márciusában kiviteli engedélyezés során került a hatóság látókörébe, a Szabadkai Városi Múzeumban 2017. decemberében megnyíló „Falkoner Ferenc (1737-1792) budai festő” című kiállítására szánt kölcsöntárgyként. A kép egy 35 darabos, ferences szenteket és boldogokat ábrázoló mellkép-sorozathoz tartozik, amelyet a prágai születésű cseh vándorfestő, Hanisch Mátyás 1793-1795-ben festett a szabadkai ferencesek számára. Valószínűleg még Trianon előtt ajándékozhatták Szegedre a szabadkai ferencesek a festményt, eredetileg a szabadkai sorozat része volt. Felirata szerint Szárics Jakab szabadkai nemes adományozta. Az ábrázolt, Marchiai Szent Jakab (1394–1476) korának neves ferences népszónoka és igehirdetője volt. Magyarországon pápai követként járt a huszita mozgalmak megfékezése céljából 1450 körül, és a szegedi ferences rendház gvárdiánja volt. Talán ez oka lehetett a festmény sorozatból való kiemelésének és Szegedre ajándékozásának. A kép elsősorban történeti, illetve ferences rendtörténeti értékkel bír, olyan sorozat része, amelynek összes többi darabja – mára már – külföldön (a szabadkai ferences rendházban) található. Hanisch Mátyás alkotásainak javát az egykori Kalocsa-Bácsi Érsekség területén lévő templomok és egyházi intézmények őrzik; a vallási témájú festészet mellett a portréfestészet területén is tevékenykedett (Szucsics Boldizsárné: 1792, kalocsai érsekek arcképei: 1800 körül, Ivan Velikanovic: 1803, Dr. Verbőczi jogtudós: 1805). Műveinek előkerülése és azonosítása jelentős mértékben gazdagítja a déli országrész késő barokk egyházi festészetéről tudottakat. Ezért a magyarországi késő barokk egyházi művészetben betöltött szerepe, többszörös helytörténeti jelentősége és a sorozathoz, valamint műemlék épülethez fűződő kapcsolata miatt kulturális örökségünk kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan emléke.