| MEGNEVEZÉS: |
Marchiai Szent Jakab, 1793 |
| KOR: |
1793 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
vászon |
| TECHNIKA: |
olaj |
| MÉRET: |
magasság: 73.00 cm; szélesség: 56.00 cm |
| LEÍRÁS: |
A sötétbarna háttér előtt jobb háromnegyed profilban ábrázolt, barna ferences csuhát viselő Marchiai Szent Jakab bal kezében mellkasához támasztott könyvre a bal kezében tartott kelyhét helyezi. A kehelyből kígyó ágaskodik kifelé és néz szembe vele. Az előtérben jobbra, asztalra fektetve érseki süveg látható, mely a pápa által felajánlott milánói érseki szék visszautasítására utal. A festmény alsó részén felirat olvasható: „S. Iacobus de Marchia Confessor, olim Guardianus Szegediensis, in Hungaria brevi tempore quinquaginta millia Haereticorum convertit, propinatum venenum ei non nocuit, a Duce Sfortia, ac totaCivitate induci haud potuit út Archi Episcopatum assumat. B.Gabriel Ferretti, nomen ejus in Coelis Scriptum vidit. A Sixto 4. Pont Neapolim missus, ubi ano 1476. Legationem Apostolica I morte termina vit. Festu est 27. Novem. D. Jacob. Szárics C.f.” |
| JELZÉS: |
jelzés nélkül |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A festmény 2017. márciusában kiviteli engedélyezés során került a hatóság látókörébe, a Szabadkai Városi Múzeumban 2017. decemberében megnyíló „Falkoner Ferenc (1737-1792) budai festő” című kiállítására szánt kölcsöntárgyként. A kép egy 35 darabos, ferences szenteket és boldogokat ábrázoló mellkép-sorozathoz tartozik, amelyet a prágai születésű cseh vándorfestő, Hanisch Mátyás 1793-1795-ben festett a szabadkai ferencesek számára. Valószínűleg még Trianon előtt ajándékozhatták Szegedre a szabadkai ferencesek a festményt, eredetileg a szabadkai sorozat része volt. Felirata szerint Szárics Jakab szabadkai nemes adományozta. Az ábrázolt, Marchiai Szent Jakab (1394–1476) korának neves ferences népszónoka és igehirdetője volt. Magyarországon pápai követként járt a huszita mozgalmak megfékezése céljából 1450 körül, és a szegedi ferences rendház gvárdiánja volt. Talán ez oka lehetett a festmény sorozatból való kiemelésének és Szegedre ajándékozásának. A kép elsősorban történeti, illetve ferences rendtörténeti értékkel bír, olyan sorozat része, amelynek összes többi darabja – mára már – külföldön (a szabadkai ferences rendházban) található. Hanisch Mátyás alkotásainak javát az egykori Kalocsa-Bácsi Érsekség területén lévő templomok és egyházi intézmények őrzik; a vallási témájú festészet mellett a portréfestészet területén is tevékenykedett (Szucsics Boldizsárné: 1792, kalocsai érsekek arcképei: 1800 körül, Ivan Velikanovic: 1803, Dr. Verbőczi jogtudós: 1805). Műveinek előkerülése és azonosítása jelentős mértékben gazdagítja a déli országrész késő barokk egyházi festészetéről tudottakat. Ezért a magyarországi késő barokk egyházi művészetben betöltött szerepe, többszörös helytörténeti jelentősége és a sorozathoz, valamint műemlék épülethez fűződő kapcsolata miatt kulturális örökségünk kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan emléke. |
|
|
|
|
|
