| MEGNEVEZÉS: |
Szent Anna Szűz Máriát oktatja, 1773 |
| KOR: |
1773 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
vászon |
| TECHNIKA: |
olaj |
| MÉRET: |
magasság: 216.00 cm; szélesség: 116.00 cm |
| LEÍRÁS: |
Sötét épületbelsőben, a kép középterében a karosszékben ülő Szent Anna olvasni tanítja a gyermek Szűz Máriát. Mögöttük, a kép jobb hátterében felfelé tekintve áll Szent Joachim. A gyermek Mária világospiros, hosszú ruhát visel, kezeit imára tartja. Szent Anna bal kezében könyvet tart, jobb kezét Mária bal vállán nyugtatja; kék ruhát, barnás-narancssárga köpenyt és fején kendőt visel. Szent Joachim zöld ruhában és piros köpenyben bal kezét mellkasára emeli. A kép jobb alsó sarkában rongy, rajta varrókosár és olló. |
| JELZÉS: |
jelzés nélkül |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A festmény 2017. márciusában kiviteli engedélyezés során került a hatóság látókörébe, a Szabadkai Városi Múzeumban 2017. decemberében megnyíló „Falkoner Ferenc (1737-1792) budai festő” című kiállítására szánt kölcsöntárgyként. A váci ferences templom 1773-ban felállított Szent Anna mellékoltárának (a mai Szent József-oltár helyén volt) egykori képe. Az oltárt később elbontották. Festője, Falkoner Xavér Ferenc, a budai Falkoner festő-dinasztia harmadik generációjának tagja, aki festői képzését családi műhelyükben, illetve 1756-tól a bécsi Képzőművészeti Akadémián nyerte. 1761-től lett budai polgár. Számos budai megrendelésnek tett eleget, a budai Szent Katalin-templomban oltárképet, a helyőrségi templom mennyezetére és a karmelita kolostor lépcsőházába freskókat festett; e művei elpusztultak. Meglévő késői freskóműve a budakeszi plébániatemplom szentélymennyezetének látszatkupola-képe az 1784 utáni évekből. Az utóbbi években a kutatás számos új művel gyarapította a festő életművét, melyek közül több szignált vagy adattal igazolt, illetve stíluskritika alapján neki tulajdonított. Ismertté váltak horvátországi (Nekcse 1774, Bród 1770 között, Eszék 1774, Sarengrad 1774) és szerbiai (Bács 1774, Futak 1776) ferences templomokba, valamint a szegedi felső-városi minorita (1767 között) és a bajai ferences templomba és kolostorba (1776-1780 között) készített refektóriumi és oltárképei. Ebből vált világossá, hogy a budai székhelyű kapisztránus ferences rendtartomány, amelyhez a fenti települések is tartoztak, Falkoner rendszeres megrendelője volt. Falkoner Xavér Ferenc festészete, kiváltképpen jó színvonalon készült, világos tónusú oltárképei – köztük ez a kép is – a bécsi akadémiai képzés hatását, azon belül is festő-tanára, Michael Angelo Unterberger (Cavalese, 1695 – Bécs, 1758) művészetét közvetíti a 18. század második felében Pest-Budára. Ezért a magyarországi késő barokk egyházi művészetben betöltött szerepe, helytörténeti jelentősége és a műemlék épülethez fűződő kapcsolata miatt kulturális örökségünk kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan emléke. |
|
|
|
|
|
