| MEGNEVEZÉS: |
Xavéri Szent Ferenc halála, 1764 |
| KOR: |
1764 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
vászon |
| TECHNIKA: |
olaj |
| MÉRET: |
magasság: 170.50 cm; szélesség: 97.00 cm |
| LEÍRÁS: |
A festmény a budai Szent Flórián kápolna Xavéri Szent Ferenc-mellékoltárának egykori oltárképe. A fiatal, szakállas, fekete csuhát viselő Xavéri Szent Ferenc a tengerparton, földre terített gyékényszőnyegen fekszik. Mellette attribútumai: zarándokbot, fekete kalap, liliom és nyitott könyv. Két kezében feszületet tartva tekint fel a szétnyíló felhőkön keresztül az égből rá tekintő Isten szemébe. A felhőkön hat puttó látható, egyikük a szentre nézve virágkoszorút tart kezében. A festmény hátterében balra hánykolódik egy hajó a viharos tengeren. |
| JELZÉS: |
jelzés nélkül |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A festmény 2017. márciusában kiviteli engedélyezés során került a hatóság látókörébe, a Szabadkai Városi Múzeumban 2017. decemberében megnyíló „Falkoner Ferenc (1737-1792) budai festő” című kiállítására szánt kölcsöntárgyként. Az alkotás a budai Szent Flórián-kápolna Xavéri Szent Ferenc-mellékoltárának egykori oltárképe, amely ma már nincs funkcióban, de őrzési helye jelenleg is a Flórián-kápolnában, a Budai Görögkatolikus Parókián van. Festője, Falkoner Xavér Ferenc, a budai Falkoner festő-dinasztia harmadik generációjának tagja, aki festői képzését családi műhelyükben, illetve 1756-tól a bécsi Képzőművészeti Akadémián nyerte. 1761-től lett budai polgár. Számos budai megrendelésnek tett eleget, a budai Szent Katalin-templomba oltárképet, a helyőrségi templom mennyezetére és a karmelita kolostor lépcsőházába freskókat festett; e művei elpusztultak. Meglévő késői freskóműve a budakeszi plébániatemplom szentélymennyezetének látszatkupola-képe az 1784 utáni évekből. Az utóbbi években a kutatás számos új művel gyarapította a festő életművét, melyek közül több szignált vagy adattal igazolt, illetve stíluskritika alapján neki tulajdonított. Ismertté váltak – a ma már – horvátországi (Nekcse 1774, Bród 1770 körül, Eszék 1774, Sarengrad 1774) és szerbiai (Bács 1774, Futak 1776) ferences templomokba, valamint a szegedi felső-városi minorita (1767 körül) és a bajai ferences templomba és kolostorba (1776-1780 között) készített refektóriumi és oltárképei. Ebből vált világossá, hogy a budai székhelyű kapisztránus ferences rendtartomány, amelyhez a fenti települések is tartoztak, Falkoner rendszeres megrendelője volt. Falkoner Xavér Ferenc festészete, kiváltképpen jó színvonalon készült, világos tónusú oltárképei a bécsi akadémiai képzés hatását, azon belül is a festő-tanára, Michael Angelo Unterberger (Cavalese, 1695 – Bécs, 1758) művészetét közvetíti a 18. század második felében Pest-Budára. A budai Szent Flórián-kápolnába 1764-ben készült két mellékoltárkép a festő legkorábbi ismert meglévő munkája. A Xavéri Szent Ferenc oltárkép feletti Szent Orsolya oromkép ugyan lappang, de a Szent József halála oltárképet a Szent Katalin oromképpel együtt a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményében őrzik. A tárgyalt oltárkép a ma is álló barokk műemlék épület eredeti ingó tartozéka, és a pest-budai késő barokk egyházi festészet legjelentősebb képviselőjének magas színvonalú, a kutatás által ismert legkorábbi alkotása. Ezért a magyarországi késő barokk egyházi művészetben betöltött szerepe, helytörténeti jelentősége és a műemlék épülethez fűződő kapcsolata miatt kulturális örökségünk kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan emléke. |
|
|
|
|
|
