Műtárgy-nyilvántartási azonosító: 55874
Gyűjtemény-nyilvántartási azonosító:
Rendeltetés és tárgyfajta:
MŰVÉSZETI ALKOTÁS; FESTÉSZETI ALKOTÁS; HORDOZHATÓ FESTMÉNY
festmény (táblakép)
Jogi helyzet:
VÉDETT
Alkotó(k):
művész: Berény Róbert (Budapest, 1887 – Budapest, 1953)
MEGNEVEZÉS: Olasz lány aktja, 1907
KOR: 1907 KELETKEZÉS HELYE: Párizs
ANYAG: vászon
TECHNIKA: olaj
MÉRET: magasság: 81.00 cm; szélesség: 44.00 cm
LEÍRÁS: Álló női akt szobabelsőben. A kissé jobbra forduló, szemből ábrázolt fiatal nőalak karjait felemelve, fejére helyezve tartja. A sötétzöld szőnyegen álló akt mögött ágy, barnás-zöld mintás ágytakaróval, balra keskeny barna falsáv, mellette, középen élénk ultramarinkék paraván (?) két sárga virággal, jobbra ciklámen színű falszakasz.
JELZÉS: balra lent: "R. Berény Paris 1907"; hátoldalon: "R. Berény (2) Nue d' une jeune italienne"
JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: A festmény 2003-ban egy budapesti aukciósház kínálatában került a hatóság látókörébe, az értékesítés kapcsán a Magyar Nemzeti Galéria javaslatára indult meg védési eljárása. Berény Róbert művészi eredményekben talán leggazdagabb, fauve-os periódusára korábban aránylag kevés figyelem irányult, a művészettörténeti szakkutatás számára is csak a legutóbbi időben vált ismertté a fenti mű a művész lányának, Berény Annának a tulajdonából. Korábban csak egy utalás történt létezésére: a mű elkészülte utáni évben, 1908-ban szerepelt Párizsban a Függetlenek Szalonjának (Salon des Indépendants) kiállításán, ahol a francia kritikusok is elismerően nyilatkoztak a fiatal magyar művészről. A mű Berény legprogresszívebb, ún. fauve-os korszakában született, s méltón reprezentálja a magyar avantgarde nemzetközi szintű élvonalát. Az Olasz lány aktja nem csupán Berény életművének csúcsteljesítménye, de az egyetemes művészettörténet számára is jelentőséggel bír. Kulcsfontosságú szerepet játszik egy sor művészettörténeti, illetve kiállítás-históriai probléma megoldásában, s emellett újra rávilágít arra a tényre, hogy a magyar festészet történetében volt egy rövid időszak, amikor a legfontosabb centrum, Párizs legmodernebb festőivel szinkronban keresték a magyar művészek is a festészet megújításának lehetőségeit. Berény Róbert ekkori alkotásainak meghökkentően újszerű megoldása sokszor a francia példáknál is merészebbek, melyre a vizsgált mű kitűnő példa a modell beállításában, merész színhasználatában. Fontosságát alátámasztják a legutóbbi években való, legrangosabb hazai és nemzetközi kiállítási központokban történt kiállítási szereplései is (pl. Magyar Nemzeti Galéria, 2004, 2006., Pécs, 2010, Bécs, 2012, Párizs, 2013, Amszterdam, 2017). A festmény tehát Berény Róbert életműve korai korszakából a fauve irányzat francia képviselőivel való intenzív kapcsolatának a bizonyítéka, kiemelkedő művészi színvonalú, a 20. század eleji magyar festészet újító szándékú, a nyugati, fauve és avantgarde törekvésekkel lépést tartó, a fiatal művész kiemelkedő jelentőségű alkotása, életművében egyetlen álló modellről készült aktja, ezért kulturális örökségünk kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan alkotása.