| MEGNEVEZÉS: |
Aichelburg gróf portréja, 1858 |
| KOR: |
1858 |
KELETKEZÉS HELYE: |
Marchendorf (Maršíkov) |
| ANYAG: |
vászon |
| TECHNIKA: |
olaj |
| MÉRET: |
magasság: 121.00 cm; szélesség: 96.00 mm |
| LEÍRÁS: |
Természeti környezetben álló idősebb férfialak, bal félprofilban ábrázolt háromnegyed alakos portréja. Bal kezét derekára helyezi, jobbjában dereka előtt szivart tart, tekintete előre a távolba mered. Zöldes kabátot és nadrágot visel, fehér ingén fekete csokornyakkendővel, zsebéből a gomblyukába illesztett, arany zsebóra láncával. Dús szakálla és hosszú bajsza vörös, haja sötétbarna. A háttér sötét, balra a sziklafal mellett fenyők és a felhős kék ég látható. |
| JELZÉS: |
Hátoldalon: „Maria Berthold Graf Aichelburg / sohn des / Alfons Grafen Aichelburg / und der / Josephine Grafinn Aichelburg / geborenen / Grafinn Sohaaffgotsche / geboren den 21. July 1823. / vermahlt mit / Theodora geborenen Schulfe / k.k.Lieutenant in der Armee / Besitzer der Herrschaft / Marschendorf. / Gemalt in October 1858 / von B Szekely / . Gestorben / den / 13. May 1861 |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A budapesti árverésen először 2004-ben felbukkant, majd 2015-ben ismét aukcionált festményt, mely Székely Bertalan (Kolozsvár, 1835 – Mátyásföld, 1910) 1858-ban készült „Aichelburg gróf portréja” című munkája, 2005-ben tárgyegyüttes részeként nyilvánította védetté a műtárgyfelügyeleti hatóság. A hatóság a tárgyegyüttes megbontásának lehetőségét és védettség fenntartásának indokoltságát a tulajdonos kérelme nyomán vizsgálta. A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria (SZM – MNG) szakvéleménye szerint a művész még müncheni tanulmányai előtt, az 1850-es évek végén tett szert más támogatóinak közvetítésével az Aichelburgok ismertségére, akiknek a karintiai Aichelburgon kívül a Csehországban lévő Marschendorfban (Horní Maršov) voltak birtokaik. A művész naplójában is beszámol arról, hogy vendégeskedett az Aichelburg családnál. Az Aichelburg család német eredetű, elsősorban Csehországban honos, 16. századig visszanyúló, grófi és bárói ágra szétváló család. A grófi ág további két ágra oszlik, amelyből az ifjabbik állt kapcsolatban Magyarországgal, magyar feleségek révén. A Székely Bertalan-festményen látható Berthold Aichelburg azonban a másik, csehországi ágból származott, mint Székely írja naplójában: „…Aichelburg Berthold gróf meghívott engem, és így Marchendorfba mentem 1858 július végén. Novemberig portréfestészettel és képrestaurálással foglalkoztam”. Székely Bertalan művészi pályájának kibontakozása a szakirodalom szerint elsősorban müncheni tanulmányaival vette kezdetét, ezt megelőzően csehországi tartózkodást, valamint ezzel összefüggésben portréfestészetet emlegetnek. Ebből az időszakból azonban a már említett életrajzi írások csak azokat a műveket közlik, melyek az SZM – MNG gyűjteményében találhatók és általánosan ismertek – az ez idő tájt készült festmények feltehetőleg nem voltak ismertek a kutatók számára. A vadászöltözékben ábrázolt gróf háromnegyedes alakja a szakértő véleménye szerint e korszak főművének tekinthető; kiforrott, rendkívül erőteljes, monumentális hatást keltő, a barokk festészet ábrázolási hagyományáig visszanyúló megközelítéssel. A gondos és rendkívüli odaadással megfestett portré az ábrázolt személy beható ismeretéről tanúskodik, és méltó elődje az egy-két évvel később, már Münchenben megfestett Önarcképnek. Összegezve, Székely Bertalan: „Aichelburg gróf portréja, 1858” című, a művészettörténeti kutatás számára a 2004-es aukciós felbukkanásig ismeretlen festmény, mely a művész müncheni tanulmányait megelőző, korai alkotói korszakában készült főmű, tekintettel származástörténetére és kvalitására, a magyar és az egyetemes kulturális képzőművészet kiemelkedő művészi színvonalú alkotása, ezért a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan eleme. |
|
|
|
|
|
