| MEGNEVEZÉS: |
Monacói tengerpart, 1906 |
| KOR: |
1906 |
KELETKEZÉS HELYE: |
Monaco |
| ANYAG: |
papírlemez |
| TECHNIKA: |
olaj |
| MÉRET: |
magasság: 76.00 cm; szélesség: 57.00 cm |
| LEÍRÁS: |
Városkép domboldalon színes, emeletes épületekkel, közöttük fák zöldellnek. Bal oldalon, jórészt árnyékban széles út húzódik a kép előtere felé. Fent keskenyebb sávban az ég kékje látszik. |
| JELZÉS: |
balra lent: "Berény. 1906. Monaco.", hátoldalon autográf felirat: "3. / Bord de Monaco / Berény", ceruzával kisebb keretben: "Berény / Monakói part / Ára xxxx (kikaparva) K" |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A festmény 2015 őszén bukkant fel egy budapesti árverésen, majd a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria védési javaslata alapján került a műtárgyfelügyeleti hatóság elé. Berény Róbert (Budapest, 1887– Budapest, 1953) a festményt először a Függetlenek Szalonjában (Salon des Indépendants [Société des Artistes Indépendants]) állította ki Párizsban 1907 tavaszán, Bord de Monaco címen, ahol először mutatkozott be a francia fauve („vadak”) csoport tagjaival (Henri Matisse, André Derain, Achille-Émile Othon Friesz, Raoul Dufy, Pierre Girieud, Robert Delaunay és Czóbel Béla) közösen. Louis Vauxcelles, az új művészeti irányok iránt fogékony francia művészeti kritikus, a „vadak” és a „kubista” kifejezések megalkotója, ekkor nevezte Czóbel Bélát fauve inculte-nek (faragatlan fauve-nak), Berényt pedig apprenti fauve-nak (újonc fauve-nak). A festmény ezután feltehetően az Új Magyar Festők című Kolozsváron, Nagyváradon és Aradon 1909 nyarán megrendezett vándorkiállításon, illetve Budapesten a Nemzeti Szalonban, A Nyolcak második kiállításán 1911 tavaszán is szerepelt. Ezt követően a festmény sorsa, birtokosainak kiléte egészen a közelmúltbeli aukciós felbukkanásáig a kutatás számára eddig ismeretlen. A jelzése szerint 1906-ban készült mű témáját tekintve (város ill. utcakép) Berény Róbert életművében ritkán fordul elő. Az 1905–1908 közötti, ún. fauve periódusa nem csupán életművének fontosabb szakaszai közül emelkedik ki, hanem a modern magyar festészet történetének egészében is jelentőséggel bír, ugyanis ebben az időszakban kötődött a legközvetlenebb módon a modernizmus nemzetközi élvonalához. A művész életműve, a Párizsban töltött időszaka az utóbbi időben a kutatás középpontjába került, több kiállítás és tanulmány is született a témában. A festmény az aukciós felbukkanása alkalmából egy önálló kiadványban, majd azt követően 2017-ben Budapesten a Párizs–Budapest 1890–1960 című kiállításon és az azt kísérő katalógusban is bemutatásra került. A védett állományban és közgyűjteményekben a művész ezen korszakban készült művei kis számban képviseltetik magukat, ilyen módon a magyar és az egyetemes kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan alkotása. |
|
|
|
|
|
