| MEGNEVEZÉS: |
A rábatamási Jászai Mari Emlékházban kiállított tárgyak (összesen 19 db) |
| KOR: |
|
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
|
| TECHNIKA: |
|
| MÉRET: |
|
| LEÍRÁS: |
A tárgyak nagyrészt Jászai Mari (Krippel Mária) (Ászár, 1850 – Budapest, 1926) személyes használati tárgyai, vagy az ő révén kerültek a Jászai családba.
A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei (összesen: 19 db):
1) Undi Mariska (Springholz Mária, Boér Ferencné) (Győr, 1877 – Budapest, 1959): Jászai Mari Széchy Mária szerepében (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 323290);
2) Zsolnai gyár (Pécs): Kerámia kereszt (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 323775);
3) Ismeretlen gyártó: Mosdótál állvánnyal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 323776);
4) Ismeretlen magyar (?) szobrász, 20. század első fele: Krisztusfej (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 324748);
5) Ismeretlen gyártó: Szecessziós vaskályha (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 324749);
6) Jacob & Josef Kohn gyár (Teschen): Karosszék (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 324753);
7) Thonet fivérek (Gebrüder Thonet) (Bécs): Karosszék (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 324757);
8) Imeretlen 19. (?) századi magyar (?) asztalos: Kártyaasztal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 324751);
9) Ismeretlen, 20. század eleje (?): Babérkoszorú nemzeti színű szalaggal (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 324795);
10) Ismeretlen gyártó: Ezüstözött kerámiatál (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 324758);
11) Ismeretlen készítő: Asztalterítő, 1883 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 324784);
12) készítő: Ismeretlen, 20. század eleje: Emléktranszparens, 1900 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 324810);
13) Závory Zoltán (Pápa, 1906 - Szilsárkány, 2000): Jászai Mari szobája (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 324947);
14) Dr. Borovszky Samu (szerk.): A Nagy Francia Forradalom (4 kötet) (Budapest, Országos Monográfia Társaság, 1911) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 324949);
15) Burgau-i porcelánmanufaktúra: Teáskészlet, szecessziós mintázatú, 8 db nagyobb, 6 db kisebb tányér, 6 db csésze) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 324950);
16) Ismeretlen gyártó, 20. század (?): Fatálca (műtárgy-nyilvántartási azonosító:);
17) Ismeretlen festő, 19. század vége (osztrák festő után): Széchenyi István portréja (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 241273);
18) Lővei (Leövey, Löwey, Lövei) Klára (Máramarosziget, 1821 – Budapest, 1897): Díszalbum (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 235205);
19) Ismeretlen: Díszalbum Jászai Mari részére, az 1900-1901-es vígszínházi évad emlékére); műtárgy-nyilvántartási azonosító: 235206).
|
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A tárgyegyüttes védési eljárását 2002-ben a színháztörténeti múzeumi szakfelügyelő javaslata nyomán indította meg a műtárgyfelügyeleti hatóság. Sajnálatos módon az eljárás lezárása külső körülmények (pl. lopások) miatt hosszabb ideig nem kerülhetett sor. Az eljárásban kirendelt szakértő, a Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetet (OSZMI) állásfoglalásában javasolta a Jászai Mari színművésznő személyéhez köthető tárgyak védetté nyilvánítását. Jászai Marinak nem volt egyenes ági leszármazottja, hagyatékát (képeket, emléktárgyakat, bútorokat és könyveket) végakarata szerint árverésen értékesítették Budapesten, az Ernst Múzeum XXXIII. aukcióján, 1926. decemberében. Az elárverezett tárgyak nagy részét magánszemélyek vásárolták meg, és forrásokkal bizonyítható, hogy a Nemzeti Színház Múzeumába is került néhány darab. A hazai muzeális intézmények közül az OSZMI rendelkezik nagyobb Jászai Marihoz köthető emlékanyaggal, mely a későbbi pályatárs Gobbi Hilda (Budapest, 1913 – Budapest, 1988) gyűjtőmunkája eredményeképpen került a gyűjteménybe, köztük a Nemzeti Színház gyűjteményéből származó darabokkal. Az Ernst Múzeum 2003. szeptemberében nagyszabású kiállításon mutatta be Jászai Mari, Fedák Sári és Karády Katalin személyiségét és pályafutását. A kiállításhoz készült katalógus (Dívák, primadonnák, színésznők. Bp., 2003) a Jászai Marihoz köthető tárgyak listájában csupán az OSZMI-ban, a Jászai-leszármazottak által létrehozott rábatamási emlékszobában és néhány magántulajdonban lévő tárgyat sorol fel. A szakértőnek tudomása van még egy utazóládáról, melyet a Tatabányai Városi Múzeum gyűjteményében őriznek, és jelenleg az ászári Jászai Emlékház kiállításán látható. Jászai Mari a 19. század második felének, a 20. század első felének egyik kiemelkedő művésze volt, a Nemzeti Színház nagyasszonya, az egyik legnagyobb magyar tragika. A védési eljárásba vont használati tárgyai hűen tükrözik személyiségét, az élvonalbeli színésznőt körülvevő tárgyi környezetet. Mivel a védési eljárásba vont ingóságokat Jászai Mari családja őrizte meg, azok kétséget kizáróan a színésznőhöz köthetők. Megállapítható tehát, hogy a 19. század végi és 20. század első fele magyar színjátszásának kimagasló alakjához, Jászai Marihoz köthető használati-, emlék- és dísztárgyak hűen tükrözik az egyik legismertebb magyar színésznő személyes környezetét, melyben a művészi hivatás a családi élet intimitása és a magánember Jászai kulturális-művészeti érdeklődése egyaránt megjelenik. A családi öröklés révén közgyűjteményen kívül fennmaradt együttes darabjai ezért a kulturális örökségünk kiemelkedő színház- és művelődéstörténeti értékű, pótolhatatlan együttesét alkotják. |
|
|
|
|
|
