| MEGNEVEZÉS: |
Zsolnay tárgycsoport (7.266 tétel) |
| KOR: |
19. század vége – 20. század első fele |
KELETKEZÉS HELYE: |
Pécs |
| ANYAG: |
porcelán, fajansz |
| TECHNIKA: |
festett, égetett |
| MÉRET: |
|
| LEÍRÁS: |
A pécsi Zsolnay Múzeumban őrzött tárgyegyüttes az egykori „Zsolnay családi-gyűjtemény”, melyet 1928-ban, Zsolnay Vilmos születésének századik évfordulója alkalmával hoztak létre.
A tárgyegyüttes összesen 7.266 tételnyi porcelán- és kerámiatárgyat tartalmaz, többek között tálakat, vázákat, csészéket, kávéskannákat, leveses tálakat, tányérokat, kancsókat, cukortartókat, korsókat, falicsempéket, falitáblákat, figurákat, bokályokat. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A pécsi Zsolnay Múzeumban őrzött tárgyegyüttes 2018. márciusában került a műtárgyfelügyelet látókörébe egy, a tárgycsoportot érintő restitúciós eljárásban hozott döntés nyomán, amely a közgyűjteményből történő kiadásról rendelkezett. A védési eljárás keretében az Iparművészeti Múzeum a szakvéleményében kifejtette, hogy az egykori „Zsolnay családi-gyűjteményt” 1928-ban, Zsolnay Vilmos születésének századik évfordulója alkalmával hozták létre azzal az elhatározással, hogy méltó emléket állítsanak a kerámiagyár alapítójának. A család múzeumi gyűjteményként tekintett erre a műtárgyegyüttesre. A Zsolnay-gyár államosítása 1948-ban következett be, amikor a gyárépületeken kívül a család gyár területén lévő lakó-, ill. műteremépületeit (Mattyasovszky és Sikorski ház) is államosították, valamint a teljes gyári dokumentációt, a néprajzi gyűjteményt, a gyári kerámiagyűjteményt, amely Zsolnay kerámiákon kívül más – mintaként használt, a család által vásárolt, vagy gyűjtött – kerámiatárgyakat is tartalmazott. A Zsolnay család kerámiagyűjteménye, olyan történeti műtárgyegyüttes, amelynek jelentősége mind az egyetemes, mind a magyar történeti, művelődéstörténeti, ipartörténeti, iparművészeti kutatások számára kiemelkedően fontos. A válogatás a Zsolnay gyár tevékenységét folyamatában reprezentálja, a jelentős állomások – újítások, egy-egy innovatív forma, máztechnika, művészi teljesítmény – nyomon követhető. Számos olyan tárgyat tartalmaz, amelyeken feltüntették a gyár által kikísérletezett anyagok számait, amelyek a különféle masszákra, festékekre, mázakra vonatkoztak. A gyűjtemény olyan pótolhatatlan darabok együttese, amelyek csak együtt vizsgálhatók, értelmezhetők, forrás értékűek. Más, jelentős, Zsolnay tárgyakat is tartalmazó közgyűjteményben, amilyen az Iparművészeti Múzeum Zsolnay gyűjteménye, nincsenek ilyen mennyiségben készítői jelzésekkel is ellátott műtárgyak. A műtárgyak egy jelentős része publikált, etalonként szolgál a Zsolnay kutatás és a gyűjtők számára, és számos kiállításon szerepeltek már itthon és külföldön egyaránt. A pécsi Zsolnay Múzeumban 1948 óta őrzött tárgyegyüttes tehát a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan eleme, mert egyedülálló módon reprezentálja a Zsolnay porcelángyár technológiai fejlődéstörténetét a mintadarabokon keresztül, valamint a családtagok saját utazásaik során gyűjtött tárgyai mintául szolgáltak későbbi gyártásaikhoz, továbbá a gyűjteményhez hasonló mennyiségű és gyártástechnológiai szempontból teljes körű tárgyegyüttes más, magyarországi közgyűjteményben nem lelhető fel. |
|
|
|
|
|
