| MEGNEVEZÉS: |
Szamaras ember, 1942 |
| KOR: |
1942 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
tus |
| MÉRET: |
magasság: 250.00 mm; szélesség: 200.00 mm |
| LEÍRÁS: |
Kontúrokkal jelzett figurák: egy szamár, mellette egy férfi áll, fején kalap, az állat hátán átveti bal kezét. |
| JELZÉS: |
jobbra lent: "BM 942" |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni (Budapest, 1912 – Budapest, 2014) halála után a korábban még férjével közösen berendezett, Pozsonyi úti lakásban található képzőművészeti alkotások többségét 2014-ben pesti aukciósházak bocsátották árverésre. A képzőművészeti hagyatékból az árveréseken, és azt megelőzően is több tárgy közgyűjteménybe került, néhány darabja pedig magántulajdonba. Borsos Miklós Szamaras ember című műve egy ezen munkák közül. A szobrász és Radnóti Miklós kapcsolatának természete a kutatás számára nem feltárt, valószínűsíthető, hogy közvetett kapcsolatuk Dési-Huber István festő-, és grafikusművészen keresztül lehetett, akivel a költő szoros barátságot ápolt. Dési-Huber és Borsos mindketten a Képzőművészek Uj Társaságának (KUT) tagjai voltak, 1943-ban közös kiállításon mutatták be műveiket. Dési-Huber István és a Radnóti házaspár (és feltehetően alkalmanként Borsos Miklós is) előfordultak a Frankl Sándor (1899–1944), könyvkötőmester és műgyűjtő műhelyében (Papírusz Könyvkötőműhely) alakult irodalmárok és képzőművészek (a szellemi élet fontos szereplői) által látogatott szalonban. A (szellemi) műhely egyik központi alakja Gombosi György (1904–1945) művészettörténész, műgyűjtő volt, aki grafikai kollekcióját a könyvkötőműhelyben megforduló művészek alkotásaival gyarapította, ahogy a műhelyben szintén gyakran megforduló két másik jelentős gyűjtő Szegi Pál (1902–1958) kritikus és Bedő Rudolf (1891–1978) művészeti író is tette. Az 1940-es években jellemző grafikagyűjtésnek lendületet a Magyar Művészet 1934 elején közölt Genthon István Új magyar rajzok című tanulmánya adott, amelynek célja az ismertetésen túl a kortárs magyar grafikák gyűjtésének népszerűsítése is volt. A Radnóti Miklós és felesége Gyarmati Fanni hagyatékában fennmaradt alkotások nagy része olyan grafikai mű, amelyek alkotói a Frankl Sándor által működtetett könyvkötőműhely és szalon látogatói voltak, így az egykor Radnótiék tulajdonában lévő Borsos Miklós Szamaras ember, 1942 című műve nem csupán az alkotó és a Radnóti házaspár kapcsolatának, hanem tágabb kontextusban a szalonhoz való kapcsolódás révén az irodalom-, a kultúr-, és a művelődéstörténet tekintetében is forrásértékű darabja, ezért a magyar kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan alkotásának tekintendő. |
|
|
|
|
|
