| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni (Budapest, 1912 – Budapest, 2014) halála után a korábban még férjével közösen berendezett, Pozsonyi úti lakásban található képzőművészeti alkotások többségét 2014-ben pesti aukciósházak bocsátották árverésre. A képzőművészeti hagyatékból az árveréseken, és azt megelőzően is több tárgy közgyűjteménybe került, néhány darabja pedig magántulajdonba. Perlrott-Csaba Vilmos Lombos fák című műve egy ezen – főként grafikai – munkák közül. Perlrott-Csaba Vilmos és a Radnóti házaspár kapcsolatának természete a kutatás számára még nem teljesen feltárt, azonban alapja az a tény, hogy mind a festő és a házaspár rendszeresen előfordultak a Frankl Sándor (1899–1944), könyvkötőmester és műgyűjtő műhelyében (Papírusz Könyvkötőműhely) alakult irodalmárok és képzőművészek (a szellemi élet fontos szereplői) által látogatott szalonban. A Radnóti házaspár közeli barátai közé tartozott Beck Judit (1909–1995) festőművész (akivel Radnóti viszonyt is folytatott) és férje Gombosi György (1904–1945) művészettörténész, műgyűjtő, akinek grafikai kollekciója több Perlrott-Csaba Vilmos által készített rajzot (Két női akt, 1939; Térdelői női akt, 1939; Három női akt I–II., 1940) is tartalmazott. Gombosi gyűjteménye a Frankl-féle szalont látogató művészek grafikai munkáival folyamatosan gazdagodott, ahogy a műhelyben szintén gyakran megforduló két másik jelentős gyűjtőéi Szegi Pál (1902–1958) kritikusé és Bedő Rudolf (1891–1978) művészeti íróé is. Az 1940-es években jellemző grafikagyűjtésnek lendületet a Magyar Művészet 1934 elején közölt Genthon István Új magyar rajzok című tanulmánya adott, amelynek célja az ismertetésen túl a kortárs magyar grafikák gyűjtésének népszerűsítése is volt. A Radnóti Miklós és felesége Gyarmati Fanni hagyatékában fennmaradt alkotások nagy része olyan grafikai mű, amelyek alkotói a Frankl Sándor által működtetett könyvkötőműhely és szalon látogatói voltak, így az egykor Radnótiék tulajdonában lévő Perlrott-Csaba Vilmos Lombos fák című műve nem csupán az alkotó és a Radnóti házaspár kapcsolatának, hanem tágabb kontextusban a szalonhoz való kapcsolódás révén az irodalom-, a kultúr-, és a művelődéstörténet tekintetében is forrásértékű darabja, ezért a magyar kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan alkotásának tekintendő. |
