| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni (Budapest, 1912 – Budapest, 2014) halála után a korábban még férjével közösen berendezett, Pozsonyi úti lakásban található képzőművészeti alkotások többségét 2014-ben pesti aukciósházak bocsátották árverésre. A képzőművészeti hagyatékból az árveréseken, és azt megelőzően is több tárgy közgyűjteménybe került, néhány darabja pedig magántulajdonba. Szántó Piroska Szeptemberben című műve egy ezen munkák közül. Szántó Piroska festő-, és grafikusművész a Radnóti házaspár közeli baráti körébe tartozott, Gyarmati Fanni 2014-ben kiadott Naplójában azt is megemlíti, hogy Radnóti 1944-ben a Pharos és a Franklin könyvkiadóknál próbált számára illusztrátori munkát szerezni. A művész ekkor már a Korniss Dezső és Vajda Lajos körül csoportosuló szentendrei fiatal művészek körébe tartozott. A Radnóti házaspár hagyatékában fennmaradt nagyméretű kép is ebben az időszakban készülhetett. Szántó Pirsoka és a Radnóti házaspár rendszeresen előfordultak a Frankl Sándor (1899–1944), könyvkötőmester és műgyűjtő műhelyében (Papírusz Könyvkötőműhely) alakult irodalmárok és képzőművészek (a szellemi élet fontos szereplői) által látogatott szalonban. A (szellemi) műhely egyik központi alakja Gombosi György (1904–1945) művészettörténész, műgyűjtő volt, aki grafikai kollekcióját a könyvkötőműhelyben megforduló művészek alkotásaival gyarapította, ahogy a műhelyben szintén gyakran megforduló két másik jelentős gyűjtő Szegi Pál (1902–1958) kritikus és Bedő Rudolf (1891–1978) művészeti író is tette. Az 1940-es években jellemző grafikagyűjtésnek lendületet a Magyar Művészet 1934 elején közölt Genthon István Új magyar rajzok című tanulmánya adott, amelynek célja az ismertetésen túl a kortárs magyar grafikák gyűjtésének népszerűsítése is volt. A Radnóti Miklós és felesége Gyarmati Fanni hagyatékában fennmaradt alkotások nagy része olyan grafikai mű, amelyek alkotói a Frankl Sándor által működtetett könyvkötőműhely és szalon látogatói voltak, így az egykor Radnótiék tulajdonában lévő Szántó Piroska Szeptemberben című műve nem csupán az alkotó és a Radnóti házaspár kapcsolatának, hanem tágabb kontextusban a szalonhoz való kapcsolódás révén az irodalom-, a kultúr-, és a művelődéstörténet tekintetében is forrásértékű darabja, ezért a magyar kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan alkotásának tekintendő. |
