| MEGNEVEZÉS: |
Gyermekét dajkáló anya, 1937 |
| KOR: |
1937 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
terrakotta |
| TECHNIKA: |
faragott |
| MÉRET: |
magasság: 46.50 cm; szélesség: 13.00 cm; mélység: 16.00 cm |
| LEÍRÁS: |
Ülő, kendős nőalak, ölében kisgyermeket tart. |
| JELZÉS: |
oldalt benyomva: "Kerényi J. 1937" |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni (Budapest, 1912 – Budapest, 2014) halála után a korábban még férjével közösen berendezett, Pozsonyi úti lakásban található képzőművészeti alkotások többségét 2014-ben pesti aukciósházak bocsátották árverésre. A képzőművészeti hagyatékból az árveréseken, és azt megelőzően is több tárgy közgyűjteménybe került, néhány darabja pedig magántulajdonba. A főként köztéri szobormunkáiról (Osztyapenko-emlékmű, 1951; Szoborpark, munkák az 1970-es évekből, Szentendre; Csontváry, 1979) ismert Kerényi Jenő korai, 1937–1938-ban Rómában töltött ösztöndíjas tanulmányútján készült kisplasztikái közé tartozik a Gyermekét dajkáló anya szobra. Gyarmati Fanni 2014-ben megjelent Naplójában több alkalommal említi a számára kedves szobrot, amely 1937-ben került hozzá a művész ajándékaként, ilyen módon a Radnóti házaspár lakásának és képzőművészeti kollekciójának is egyik korai darabja lett. A Radnóti Miklós és felesége Gyarmati Fanni hagyatékában fennmaradt alkotás az irodalom-, a kultúr-, és a művelődéstörténet tekintetében forrásértékű bizonyítéka a Radnóti házaspár kiterjedt intellektuális és képzőművészeti érdeklődésének, ezért a magyar kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan alkotásának tekintendő. |
|
|
|
|
|
