| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni (Budapest, 1912 – Budapest, 2014) halála után a korábban még férjével közösen berendezett, Pozsonyi úti lakásban található képzőművészeti alkotások többségét 2014-ben pesti aukciósházak bocsátották árverésre. A képzőművészeti hagyatékból az árveréseken, és azt megelőzően is több tárgy közgyűjteménybe került, néhány darabja pedig magántulajdonba. Az 1932-re datált mű a Korunk folyóirat 1975. január-februári számában került először említésre. (Borghida István: Két ismeretlen Leon Alex-portré. Korunk, 34. 1974.1 – 2. sz. 96–99.) Leon Alex Radnóti Miklós féltestvérének, az író és költő Erdélyi (szül. Glatter) Ágnesnek (1914–1944) közeli barátja volt. Radnóti 1932. júniusában Nagyváradra utazott, itt ismerkedett meg a fiatal művésszel, aki ekkor készítette róla szénrajzát. 1937-ben Leon Alex Párizsban tartózkodott, ahol Marc Chagall és Tihanyi Lajos művészete tett rá nagy hatást; benyomásait a Brassói Lapokban publikálta. A párizsi tartózkodás alatt a Radnóti házaspárral is találkozott, olvasható Gyarmati Fanni Naplójában: „Összetalálkoztunk a Löwinger nevű nagyváradi festővel, Ági barátjával, aki viharosan üdvözölt. Jólesett, bár elég csacsi fiú”. Löwinger Sándor később Radnótihoz hasonlóan munkaszolgálatra kényszerült, szökését követően a Szovjetúnióban, feltehetően az osztrogi kórházban hunyt el. Az egykor Radnótiék tulajdonában lévő 1932-ben készült Radnóti portréja a kutatás számára kevéssé ismert, korai portré, amely a nagyváradi baloldali értelmiséggel való kapcsolat egyik vizuális forrása; az irodalom-, a kultúr-, és a művelődéstörténet tekintetében is forrásértékű darab, ezért a magyar kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan alkotásának tekintendő. |
