Műtárgy-nyilvántartási azonosító: 329213
Gyűjtemény-nyilvántartási azonosító:
Rendeltetés és tárgyfajta:
MŰVÉSZETI ALKOTÁS; FESTÉSZETI ALKOTÁS; HORDOZHATÓ FESTMÉNY
festmény (táblakép)
Jogi helyzet:
MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT
Alkotó(k):
művész: Schöfft (Schoefft, Schofft) Ágoston (József Ágoston Tivadar) (Pest, 1809 – London, 1888)
MEGNEVEZÉS: Vasas Szent Péter
KOR: 1833 KELETKEZÉS HELYE:
ANYAG: vászon
TECHNIKA: olaj
MÉRET: magasság: 153.00 cm; szélesség: 215.50 cm
LEÍRÁS: Nyilvánosan látogatható: 6724 Szeged, Szent Rókus tér, Szent Rókus templom hajójában A kép bal felében Jézus látható felhőn lebegve vörös lepelben. Mellette balra egy kék ruhás angyal egy nagy méretű keresztet tart. Velük szemben a kép jobb oldalán szintén egy felhőn lebegve látható Szent Péter térdelő alakja, amint láncait, szabadulását felajánlva Jézus felé nyújtja. A legenda szerint Heródes elfogatta a tanítványt, de éjszaka egy angyal kiszabadította őt a börtönből, miközben bilincsei lehullottak. A festmény kompozíciója csonkolásra utal, kerete nem eredeti.
JELZÉS: jobbra lent: Festette Schöfft Pesten 1833 (utólagos)
JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: A festmény 2022. júliusában ideiglenes kiviteli engedélyezés során került hatóságunk látókörébe a Szabadkai Városi Múzeumban rendezett „Pesti Schöfft festőművész család” című kiállítására szánt kölcsöntárgyként. Schöfft Ágoston (Pest, 1809 – London, 1888) egy német származású Pesten letelepedett festőcsalád legifjabb tagja. Magyarországon maradt festészeti életműve kevés darabból áll, ugyanis fiatalon elhagyta az országot. Életművének jelentős részét pakisztáni és indiai múzeumok őrzik. Legismertebb hazai közgyűjteményben őrzött képe gróf Széchenyi Istvánról készült (1836). Ágostonnak attribuált oltárképet azonban sem közgyűjteményben sem a védett kulturális javak között nem találunk. Az oltárképet az egykori szegedi Szent Rókus plébániatemplom számára rendelték, amely az 1879-es nagy árvízben megrongálódott, így helyén új templomot emeltek új oltárképekkel. A régi oltárképek így jelenleg a templom hajójában kaptak helyet. A festményt valószínűleg megcsonkolták, de így is a korszak oltárkép-festészetének egy fontos műve, melynek jelentősége az is, hogy lehetőséget biztosít a művészettörténeti kutatás számára a stílusában és festői jegyeiben nehezen elkülöníthető Schöft-dinasztia festészetének vizsgálatára. Továbbá egy ma is álló műemléki épülethez köthető, provenienciája Magyarországhoz köti, és a magyar barokk egyházi művészetben betöltött szerepe miatt kulturális örökségünk kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan emléke.