| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni (Budapest, 1912 – Budapest, 2014) halála után a korábban még férjével közösen berendezett, Pozsonyi úti lakásban található képzőművészeti alkotások többségét 2014-ben pesti aukciósházak bocsátották árverésre. A képzőművészeti hagyatékból az árveréseken, és azt megelőzően is több tárgy közgyűjteménybe került, néhány darabja pedig magántulajdonba. Berény Róbert Itatás című műve egy ezen – főként grafikai – munkák közül. Berény Róbert és a Radnóti házaspár kapcsolatának természete a kutatás számára még nem teljesen feltárt, azonban alapja az a tény, hogy a festő és a házaspár rendszeresen előfordultak a Frankl Sándor (1899–1944), könyvkötőmester és műgyűjtő műhelyében (Papírusz Könyvkötőműhely) alakult irodalmárok és képzőművészek (a szellemi élet fontos szereplői) által látogatott szalonban. A Radnóti házaspár közeli barátai közé tartozott Beck Judit (1909–1995) festőművész (akivel Radnóti viszonyt is folytatott) és férje Gombosi György (1904–1945) művészettörténész, műgyűjtő, akinek grafikai kollekciója több Berény Róbert által készített rajzot (Női akt, 1907; Női arckép, 1911; Állattanulmányok I–II., 1916) is tartalmazott. Gombosi gyűjteménye a Frankl-féle szalont látogató művészek grafikai munkáival folyamatosan gazdagodott, ahogy a műhelyben szintén gyakran megforduló két másik jelentős gyűjtőéi Szegi Pál (1902–1958) kritikusé és Bedő Rudolf (1891–1978) művészeti íróé is. Az 1940-es években jellemző grafikagyűjtésnek lendületet a Magyar Művészet 1934 elején közölt Genthon István Új magyar rajzok című tanulmánya adott, amelynek célja az ismertetésen túl a kortárs magyar grafikák gyűjtésének népszerűsítése is volt. A Radnóti Miklós és felesége Gyarmati Fanni hagyatékában fennmaradt alkotások nagy része olyan grafikai mű, amelyek alkotói a Frankl Sándor által működtetett könyvkötőműhely és szalon látogatói voltak, így az egykor Radnótiék tulajdonában lévő Berény Róbert Itatás című műve nem csupán az alkotó és a Radnóti házaspár kapcsolatának, hanem tágabb kontextusban a szalonhoz való kapcsolódás révén az irodalom-, a kultúr-, és a művelődéstörténet tekintetében is forrásértékű darabja, ezért a magyar kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan alkotásának tekintendő. |
