| MEGNEVEZÉS: |
Izabella királyné adománylevele jablaniczai Sebessy Mihály és családja részére. (Kelt: Gyulafehérvár, 1547. november 3.) |
| KOR: |
1547. november 3. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Gyulafehérvár |
| ANYAG: |
papír, viasz |
| TECHNIKA: |
kézírás, tinta |
| MÉRET: |
|
| LEÍRÁS: |
Pátens formában kiadott latin nyelvű oklevél a királyné saját kezű aláírásával ("Ysabella regina") és a papírfelzetes viaszpecsét maradványaival.
Tartalma: Izabella királyné a férjének, majd neki és ez által fiának nyújtott hűséges szolgálataiért a hűtlen és már elhunyt Zenthe Pál Miháld környékén fekvő Jablanycza és Glob birtokokat, valamint Kalwa, Podmelnyk, Zagosan, Pressyncz, Budessyncz, Cherowa, Waralyecz és Rachbonyk prédiumokat, melyeket I. János már korábban odaadott neki, most új adomány címén Jablaniczai Sebessy Mihálynak és örököseinek adja örök birtoklásra. Az oklevelet privilégiális formában kiállítja, ha visszaviszik hozzá. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A budapesti antikvár árverésen 2016 decemberében felbukkant oklevél Jagelló Izabella királyné (Krakkó, 1519 – Gyulafehérvár, 1559) 1547. november 3-án kelt adománylevele Sebessy Mihálynak. A Gyulafehérvárott, pátens formában kiadott oklevélben a királyné a férjének, majd neki és ez által fiának nyújtott hűséges szolgálataiért a hűtlen és már elhunyt Zenthe Pál Miháld környékén fekvő Jablanycza és Glob birtokokat, valamint Kalwa, Podmelnyk, Zagosan, Pressyncz, Budessyncz, Cherowa, Waralyecz és Rachbonyk prédiumokat, melyeket I. János már korábban odaadott neki, most új adomány címén Jablaniczai Sebessy Mihálynak és örököseinek adja örök birtoklásra. Az oklevelet privilégiális formában kiállítja, ha ismételten bemutatják neki. (A privilegiális oklevelet függő pecséttel hitelesítették a függesztő zsinórt az oklevél felhajtott alsó részén, az úgynevezett plicán átfűzve.) Az oklevél alatt baloldalon a királyné saját kezű aláírása, középen a szöveg alatt rányomott pecsét nyoma. Az irat anyaga papír, a középső hajtás bal oldalán a szöveget is érintő hiánnyal. Az oklevél az Ivuly család levéltárának része volt, eredeti jelzete Fasciculus 2. No. 16. volt, szövegét Pesty Frigyes (Temesvár, 1823 – Budapest, 1889) történész 1878-ban közreadta. Az oklevél a Mohács utáni Erdély történetének ritka darabja, mely az I. (Szapolyai) János (Szepesvár, 1487 – Szászsebes, 1540) és I. (Habsburg) Ferdinánd (Alcalá de Henares, 1503 – Bécs, 1564) közti, a magyar nemességet is megosztó harcokat tükrözi. Az oklevélben részletesen felsorolt Szörény megyében fekvő birtokokat először 1529. július 14-én adományozta I. János Sebessy Mihálynak, aki a Ferdinándhoz csatlakozott Zenthe Pál Miháld környéki összes birtokát megkapta A tárgyalt irat a korábbi adománylevélnek új adományként történő megerősítése, ami a kor erélyi politikai viszonyait tekintve egyáltalán nem meglepő, hiszen az akkor már hét éve elhunyt I. János király özvegye, Izabella királyné megerősítését kérve, az új tulajdonos, Sebessy Mihály nyugodtabb lehetett az adományozott birtokok birtoklásában. Az oklevél érdekessége az is, hogy ebben már részletesen fel vannak sorolva a birtokolt prédiumok nevei, ellentétben I. János adományával, mely csak a korábbi birtokos Zenthe Pál Miháld körzetében fekvő földjeiként nevezi meg azokat. Az új oklevél birtokában már senki nem kérdőjelezhette meg, hogy melyek is a kérdéses területek, hiszen részletes felsorolás szerepel az oklevélben. Az oklevél végén található záradékban a királyné ígéretet tesz arra, hogy azt privilégiális formában is kiállítja, ha később ismételten bemutatják neki. Ez a korban szokásosnak nevezhető záradék, az oklevelek kiállítási formája, és ebből következően jogi érvénye közti különbséget érzékelteti, ugyanis míg a pátens formában kiállított, rányomott pecséttel megerősített oklevelekben foglalt adományokat meg lehetett bírósági úton támadni, addig a privilégiális formájú, függő pecséttel megerősített oklevelek már megtámadhatatlan jogérvénnyel bírtak. Éppen ezért érdekes az adott birtokok utóélete is, ugyanis valószínűleg Sebessy Mihály zálogba adta azokat, majd gyermekei, Imre, Pál és Borbála 1564-ben egyezségre léptek Osztrovics Gáspárral. A megegyezés szerint Osztrovics megpróbálja visszaszerezni a birtokokat, és ha ebben sikerrel jár, akkor megkapja a visszaszerzett birtokok negyedét – arról egyelőre nem tudunk, hogy ez a törekvés sikerrel járt-e. Jagelló Izabella (Krakkó, 1519 – Gyulafehérvár, 1559) adománylevele jablaniczai Sebessy Mihály és családja részére, kelt: Gyulafehérvár, 1547. november 4. a 16. század magyar gazdaság- és jogtörténetének, illetve család- és helytörténetének más forrásból nem megismerhető, egyedi adatokat tartalmazó, valamint a dél-magyarországi birtoktörténetre vonatkozó, kevés számban fennmaradt, formáját tekintve is ritka, az Ivuly család közgyűjteményben őrzött levéltárát kiegészítő levéltári forrása, ezért a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan eleme. |
|
|
|
|
|
