Műtárgy-nyilvántartási azonosító: 329212
Gyűjtemény-nyilvántartási azonosító:
Rendeltetés és tárgyfajta:
MŰVÉSZETI ALKOTÁS; FESTÉSZETI ALKOTÁS; HORDOZHATÓ FESTMÉNY
festmény (táblakép)
Jogi helyzet:
MŰEMLÉK TARTOZÉK, VÉDETT
Alkotó(k):
művész: Schöfft (Schoefft, Schofft) Ágoston (József Ágoston Tivadar) (Pest, 1809 – London, 1888)
MEGNEVEZÉS: Szent Rókus, 1833
KOR: 1833 KELETKEZÉS HELYE:
ANYAG: vászon
TECHNIKA: olaj
MÉRET: magasság: 226.00 cm; szélesség: 146.00 cm
LEÍRÁS: Nyilvánosan látogatható: 6724 Szeged, Szent Rókus tér, Szent Rókus templom hajójában Tájképi háttér előtt Szent Rókus áll, egy szakállas férfi fehér ruhában vörös lepellel, lábán sarut visel, tekintetét felemeli. Jobb kezével egy kampós botra támaszkodik, baljával pedig térde fölötti sebére mutat. Kalapja előtte a földön fekszik, feje körül glória., Balra felirat: Restaurálta Hever L 1935
JELZÉS: jobbra lent: Schöfft József Pest 1833
JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: A festmény 2022. júliusában ideiglenes kiviteli engedélyezés során került hatóságunk látókörébe a Szabadkai Városi Múzeumban rendezett „Pesti Schöfft festőművész család” című kiállítására szánt kölcsöntárgyként. Schöfft Ágoston (Pest, 1809 – London, 1888) egy német származású Pesten letelepedett festőcsalád legifjabb tagja. Magyarországon maradt festészeti életműve kevés darabból áll, ugyanis fiatalon elhagyta az országot. Életművének jelentős részét pakisztáni és indiai múzeumok őrzik. Legismertebb hazai közgyűjteményben őrzött képe gróf Széchenyi Istvánról készült (1836). Ágostonnak attribuált oltárképet azonban sem közgyűjteményben sem a védett kulturális javak között nem találunk. Az oltárképet az egykori szegedi Szent Rókus plébániatemplom számára rendelték, amely az 1879-es nagy árvízben megrongálódott, így helyén új templomot emeltek új oltárképekkel. A régi oltárképek így jelenleg a templom hajójában kaptak helyet. A Szent Rókus című oltárkép az egyházi témák ábrázolási hagyományát tekintve érdekes ikonográfiai típust mutat be. A festményt valószínűleg megcsonkolták, de így is a korszak oltárkép-festészetének egy fontos műve, melynek jelentősége az is, hogy lehetőséget biztosít a művészettörténeti kutatás számára a stílusában és festői jegyeiben nehezen elkülöníthető Schöft-dinasztia festészetének vizsgálatára. Továbbá egy ma is álló műemléki épülethez köthető, provenienciája Magyarországhoz köti, és a magyar barokk egyházi művészetben betöltött szerepe miatt kulturális örökségünk kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan emléke.