| MEGNEVEZÉS: |
A Gyermekvasút (Hűvösvölgy – Széchenyi-hegy) épületein található muráliák (7 db) |
| KOR: |
|
KELETKEZÉS HELYE: |
Budapest |
| ANYAG: |
|
| TECHNIKA: |
|
| MÉRET: |
|
| LEÍRÁS: |
A Gyermekvasút (Hűvösvölgy – Széchenyi-hegy) állomásainak, megállóhelyeinek, illetve a motorszín épületén található mozaikok, domborművek és sgrafittok. (összesen: 7 db) Az alkotások a gyermekek életéből vett jeleneteket, illetve az úttörőket ábrázolják.
A tárgyegyüttes elemei:
1) Jánossy Ferenc (Budapest, 1926 – Balassagyarmat, 1983) – Rác (Roth) (Kolozsvár, 1926 – ): Felvonuló család, 1950 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 326987);
2) Z. (Zartler) Gács György (Budapest, 1914 – Budapest, 1978): Síelők, 1948 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 326988);
3) Sándor István (Budapest, 1924 – ) – Vigh Tamás (Csillaghegy, 1926 – Budapest, 2010): Zászlófelvonás, 1953 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 326990);
4) Majoros János (Dombóvár, 1928 – ) – Megyeri Barna (Nagyvárad, 1920 – Budapest, 1966): Daloló úttörők, 1953 (műtárgy-nyilvántartási azonosítók: 326991);
5) Z. (Zartler) Gács György (Budapest, 1914 – Budapest, 1978): Játszó gyerekek, 1948 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 326992);
6) Göllner Miklós (Besztercebánya, 1902 – Szentendre, 1977) – Jánossy Ferenc (Budapest, 1926 – Balassagyarmat, 1983): Táborozó úttörők, 1953 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 326994)
7) Z. (Zartler) Gács György (Budapest, 1914 – Budapest, 1978): Úttörők az erdőben, 1948 (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 326998). |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A tárgyegyüttes védetté nyilvánítására vonatkozó eljárást a hatóság 2018 márciusában hivatalból indította meg belső kezdeményezésre. Az egykori Úttörővasút – ma Gyermekvasút – a gyermekekről való állami gondoskodás jegyében, szovjet példa nyomán épült 1948–1950 között, három szakaszban. A gyermekvasutak több szocialista országban épültek mint Bulgária, az NDK, Csehszlovákia, Kína, Kuba stb., a magyarországi volt Európában a harmadik ilyen vasút. A Szovjetunió széthullásával az egykori tagköztársaságokban szinte mindenütt felszámolták a gyermekvasutakat, ezért a budai hegyekben működő vasút működésének töretlensége ritkaságszámba megy nemzetközi viszonylatban is, hazánkban pedig egyedülálló. A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút a világ leghosszabb olyan vasútvonala (11,7018 km), amelyen a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el (a mai napig). A Hűvösvölgy és Széchenyi-hegy között közlekedő keskeny nyomtávú vasút állomásépületeit Fodor Jenő (1908 – 1951) vezetésével a MÁV Igazgatóság Magasépítési Osztályának munkatársai tervezték. A védési eljárás tárgyát képző hét darab murália Széchenyi-hegy; Csillebérc (korábban: Úttörőváros); Virágvölgy (korábban: Előre); Szépjuhászné (korábban: Ságvári-liget) állomások épületein találhatóak. A sgrafittok Z. (Zartler) Gács György (Budapest, 1914 – Budapest, 1978) nevéhez fűződnek, 1948-ban készültek. A Felvonuló család című mozaik 1950-ből Jánossy Ferenc (Budapest, 1926, – Balassagyarmat, 1983) és Rác (Roth) András (Kolozsvár, 1926 – ) műve, a Széchenyi-hegyi állomás pénztára feletti nagyméretű, úttörőket ábrázoló mozaik pedig 1953-ból származik, Jánossy Ferenc és Göllner Miklós (Besztercebánya, 1902 – Szentendre, 1977) alkotása. A mázas kerámia reliefeket Sándor István keramikusművész (Budapest, 1924 – ) és Vígh Tamás szobrászművész (Csillaghegy, 1926 – Budapest, 2010), illetve Majoros János keramikusművész (Dombóvár, 1928 – ) és Megyeri Barna szobrászművész (Nagyvárad, 1920 – Budapest, 1966) készítették 1954-ben. A mozaikoknál (1950, 1953), illetve a kerámiareliefeknél (1953) elsősorban a művek történetisége hangsúlyos, míg a sgraffitóknál (1948) az adott tematika szabadabban történő értelmezhetősége lehetőséget kínált az egyénibb vizuális nyelv kialakítására. A művek a 20. század derekán meghatározó, majd egyedülállóvá tett szocialista gyermeknevelés, az úttörőmozgalom történetének napjainkig fennmaradt, fontos emlékei, kordokumentumként elsősorban a történeti értékük jelentős. Művészeti szempontból megfigyelhető a modernista kezdetekre rakodó, ideológiai indíttatású szocreálos irányzatok egymásra rétegződése. A kortárs modern építészetet követő, a hegyvidéki környezethez alkalmazkodó Gyermekvasút állomásépületeire készült és ott fennmaradt művészeti alkotások együttese a művek társadalom-, művészet- és vasúttörténeti jelentőségére való tekintettel a magyar és az egyetemes kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan közlekedéstörténeti emlékei. Az alkotások a kor ideológiáját is magukon hordozó történeti és kultúrtörténeti értékkel is rendelkező, összetartozó egységet képező művek, megőrzésük ezért közérdek. |
|
|
|
|
|
