| MEGNEVEZÉS: |
Detre Szilárd arcképe, 1925 körül |
| KOR: |
1925 körül |
KELETKEZÉS HELYE: |
Párizs |
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
nyomtatott |
| MÉRET: |
magasság: 18.00 cm; szélesség: 13.00 cm |
| LEÍRÁS: |
A fényképen Detre (Diettmann) Szilárd (Constant Detré) (Budapest, 1891 – Garnat-sur-Engièvre, 1945) látható saját bábja készítése közben. |
| JELZÉS: |
hátoldalán nyomtatva: „Copyright by / Agence Trampus / mention obligatoire / Paris – 20, Rue du Louvre / Téléph.: Louvre 16-13”, gépírással: „THEATRE DE MARIONETTES TRES ORIGINAL / M. Detré qui crée et fabrique lui-meme les petites / marionettes de Theatre Cou-Cou” |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A budapesti galériában 2016 novemberében felbukkant dokumentum egy Detre (Diettmann) Szilárdról (Constant Detré) (Budapest, 1891 – Garnat-sur-Engièvre, 1945) 1925 körül készült fénykép, mérete 18x13 cm, hátoldalán nyomtatva: „Copyright by / Agence Trampus / mention obligatoire / Paris – 20, Rue du Louvre / Téléph.: Louvre 16-13”, gépírással: „THEATRE DE MARIONETTES TRES ORIGINAL / M. Detré qui crée et fabrique lui-meme les petites / marionettes de Theatre Cou-Cou” szöveg olvasható. Detre Szilárd Walleshausen Zsigmonddal (Bécs, 1887 – ?) és Blattner Gézával (Debrecen, 1893 – Debrecen, 1967) egy időben vált bábművésszé, 1917 környékén. Detre az 1920-as évek első felében Mirkovszky Máriával (Budapest, 1896 – Pécs, 1987) közösen vezette Dienes Valéria (Szekszárd, 1879 – Budapest, 1978) orkesztikai (mozdulatművészeti) iskoláját. Az első modern, avantgárd bábszínházként ismert, Párizsban 1929-ben alapított Arc-en-Ciel Theatre (Szivárvány Színház) törzstagja, Blattner Géza mellett mindvégig igen fontos szerepet játszott a modern európai és magyar bábművészet történetében. Kubista árnyjátékok és groteszk marionett-előadások elkészítésében egyaránt közreműködött. Legsikeresebb műve 1933-ban Balázs Béla (Szeged, 1884 – Budapest, 1949) „A fekete korsó” című árnyjátékának színre vitele volt. Az 1930-as évek első felében külön vált Blattnertől, és feleségével gyermekbábszínházat hozott létre Cou-cou néven. Később felhagyott a bábozással és szobrászattal foglalkozott. 1925 körül, Blattner Gézával egy időben költözött Párizsba, és az itt létrejövő, főként magyar emigráns művészekből álló bábtársulat tagjává vált. Az Arc-en-Ciel előadásainak képzőművészeti értelmezhetősége tette igazán híressé a bábszínházat a korabeli, főként guignol-játékokat takaró bábszínházi közegben. A konstruktivizmus, kubizmus, futurizmus, art deco hatását mutató, zenére mozgó bábok mellett az Arc-en-Cielben megjelentek grotesztk, virtuóz marionettek és misztériumjátékok is. Általában is a technikai és műfaji sokféleség és találékonyság jellemezte a társulatot. Detre Szilárdról és bábjairól alig maradt fenn adat, munkái és művészeti stílusa mindeddig kevéssé volt ismert a kutatás számára – feltételezett bábjairól kis számú fotó, újságcikk és leírás található. Detre Szilárd e portréja – melyen saját bábjával látható – ezért fontos és egyedülálló ismeretekkel szolgál. Detre Szilárd arcképe Blattner Géza alkotótársaként a Blattner Géza és az A. Tóth Sándor hagyatékokban található meg csupán, továbbá az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Mirkovszky-hagyatékának fotóin található csoportképeken. A három csoportképen látható portrén azonban egyiken sem szerepel az alkotó feltételezett saját bábjával – így az alkotót munka közben egyetlen képen sem láthatjuk. Különös jelentőséggel bír az, hogy Detre Szilárd maga látható a bábbal a képen, így egyedülálló forrásanyagként tekinthetünk a fotóra, mint az egyetlen Detre Szilárdot ábrázoló, a bábos és bábja viszonyát, illetve a bábkészítést megörökítő portréra. Maga a fényképfelvétel a párizsi magyar származású bábjátszó körre vonatkozó hagyatéki anyag budapesti árverésre került csoportban bukkant fel, így a provenienciája is ismert, és kikövetkeztethető. A Detre Szilárdról saját bábja készítése közben, 1925 körül készült fénykép, melynek mérete 18x13 cm és hátoldalán nyomtatott, illetve géppel írt szöveg olvasható, a 20. század magyar és egyetemes színháztörténetének, a modern európai bábjátszás kezdetének, valamint Detre Szilárd életművének és munkásságának kutatása szempontjából – tekintettel az ismert provenienciájára, és a közgyűjteményben őrzött források hiányos voltára – nélkülözhetetlen, tematikáját tekintve ritka képi ábrázolás és színháztörténeti emlék, ezért a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan eleme. |
|
|
|
|
|
