MEGNEVEZÉS: |
III. Károly magyar király által kiadott címer- és nemességadomány Knipper János Bálint, győri német kapitány-helyettes és fiai, János Károly és János Ádám részére. (Kelt: Bécs, 1715. február 8.) |
KOR: |
1715. február 8. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Bécs |
ANYAG: |
pergamen, viasz, viasz, fa |
TECHNIKA: |
kézírás, tinta, festett |
MÉRET: |
|
LEÍRÁS: |
Latin nyelvű címer- és nemességadomány levél. Címerfestéssel és címerleírással, kék-sárga-vörös-fehér sodraton függő, fatokba helyezett ép, kettős királyi viaszpecséttel. Az uralkodó saját kezű hitelesítő aláírásával, a plicán kihirdetési záradékkal, mely szerint Győr vármegyének Győrben, 1715. június 25-én tartott közgyűlésén Eörményesi Fiáth Ferenc jegyző által került kihirdetésre. A családnak adományozott címer a következő: az arannyal és kékkel vágott (reneszánsz) pajzs felső mezejében lebegő, jobbra tekintő, feketével fegyverzett, piros nyelvét öltő fekete sas, alsó mezejében zöld pázsiton arany keresztvasas, vágott végű görbe kardot jobbjában markoló, balját ragadozásra nyújtó kétfarkú, ágaskodó arany oroszlán, a koronás pántos sisakon jobbról ezüsttel és vörössel, balról arannyal és kékkel vágott bivalyszarvak között arany hatágú csillag, a sisaktakarók jobbról vörös-arany, balról kék-ezüst mázúak. Az aranykeretes, damaszkolt rózsaszín hátterű címerfestmény felső részén középen a császári kiscímer, a szívpajzsban Ausztria címere, balról Magyarország, jobbról Csehország címerei láthatók. Az irat kiállítása a III. Károly idején bevett díszítéssel és igényes kalligráfiával történt, a dekoratív címerábrázolás mellett arany-vörös-kék színekkel megfestett intitulációs szöveg olvasható. |
JELZÉS: |
|
JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A budapesti antikvár árverésen 2016 áprilisában felbukkant irat III. (Habsburg) Károly magyar király (Bécs, 1685 – Bécs, 1740) által kiadott, Bécsben 1715. február 8-án kelt címer- és nemességadomány Knipper János Bálint győri német kapitány-helyettes és fiai, János Károly és János Ádám részére, címerfestménnyel, címerleírással és függőpecséttel. Tartalma szerint az iratban III. Károly a címereslevelek rögzült formáiból építkezve, tehát uralkodó elődei gyakorlatát követve, mások előterjesztésére és a maga tapasztalatából, tekintettel a kedvezményezett katonai érdemeire és hűségére, kiemelve eddigi lovagi állapotából nemességet és címerhasználatot adományoz. A nevezett jogai, szabadságai, privilégiumai ettől fogva azonosak az összes ősi nemesével. A korabeli jogbiztosító iratokra vonatkozó szabályoknak megfelelően, pergamenre írva bocsátották ki, amelyet az uralkodó – a szöveg alatt – saját kezű aláírásával hitelesített. Az oklevél kifogástalan állapotban maradt ránk, kék-sárga-vörös-fehér sodratú zsinóron függő, ép kettős királyi viaszpecséttel, fatokban, a plicaturán kihirdetési záradékkal, miszerint Győr vármegyének Győrben 1715. június 25-én tartott közgyűlésén, Eörményesi Fiáth Ferenc jegyző által került kihirdetésre. A plicatura belsejére feljegyzettek szerint Knippert gróf Nádasdy László (Pozsony, 1662 – Pozsony, 1729) csanádi megyés püspök és Draskovich Ádám (Győr, 1673 – Csepreg, 1749) császári főtiszt (ekkor vezérőrnagy), sárvári birtokos ajánlotta az adományozásra. A címer- és nemességadomány a Királyi Könyvekbe nem került bevezetésre, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található Illésy-gyűjteményben azonban szerepel. A Knipper János Bálintról rendelkezésre álló ismeretek szórványosak. Bizonyos, hogy 1688. június 10-i kinevezése után ő foglalta el Pest város bírói tisztségét, miután elődje, egy korábbi harmincadhivatali ellenőr, Watula János Jakab komoly tartozásokat halmozott fel, az őt helyettesítő Petschmann pedig az inspektorátus engedélye és tudta nélkül bírságpénzeket szedett, így őket elbocsátották. Knipper ekkor császári hadnagy (zászlós) volt. Mivel Knippernek is jelentős tartozásai voltak, a bírói széket néhány héten belül átadni kényszerült egy másik császári katonatisztnek, Karpfenstein Kristófnak. Knipper házát – mely a Piarista-utcában, a mai Schopper-féle „Vas-udvar” helyén volt – eladta Russwurm Illés sóinspektornak és visszament a hadsereghez. Győrbe rendelték szolgálatra, ahol kapitányként szolgált 1715-ben, XII. Károly és a svédek magyarországi átvonulása idején. A III. (Habsburg) Károly magyar király által kiadott, Bécsben 1715. február 8-án kelt címer- és nemességadomány Knipper János Bálint győri német kapitány-helyettes és fiai, János Károly és János Ádám részére a 18. századi magyar társadalom-, család-, művelődés- és művészettörténet egyedi adatokat tartalmazó, közgyűjteményi állományt kiegészítő, nélkülözhetetlen levéltári forrása, ezért a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan eleme. |
|
|
|
|
|